Házasélet 1. rész

Nyolc éve vagyunk házasok. Feleségem Réka, egy csodálatos nő. 164 magas, 56 kg. Karcsúnak mondható, gyönyörű fenékkel, két apró, de csodálatos mellel, barna hajjal. 21 éves volt, mikor feleségül vettem. Engem Sándornak hívnak, 174 cm magas vagyok, és 75 kg. Szóval nem vagyok se kövér, se sovány. Egy tanárképző főiskolát végeztem el, de valójában csak nagyon rövid ideig tanítottam. Amikor házasságot kötöttünk, én 26 éves voltam. Ekkor már 11 hónapja jártunk.
Csodálatos 1 év után született meg kislányunk a kis Réka. Valójában ekkor kezdődtek a problémáink.
Kisréka nagyon sok figyelmet igényelt, azt hiszem mindkettőnktől, de természetesen elsősorban Rékától. Eleinte tudomásul is vettem azt is, hogy fáradt, hagyjam békén az ágyban. Ez ahhoz képest, hogy kislányom születése előtt szinte naponta, de volt olyan is, hogy naponta többször is szeretkeztünk, tragikus volt. Elfogadtam, hogy a szülés megváltoztathatja a nők szexuális igényét. Azért én úgy gondoltam, van más módszer is arra, hogy azért együtt legyünk, és az én vágyaim, mondhatnám, szükségleteim legalább valamennyire ki legyenek elégítve. Azt hiszem igyekeztem rendes férj és apuka lenni, legalábbis amennyire az energiámból futotta. Próbáltam Rékával beszélni, de nem sok sikerrel. Rékáról mintha leperegtek volna a szavaim. Mindig azzal védekezett, hogy nagyon fáradt, és Kisréka teljesen kimeríti.
Még nem mondtam, de biztosítási üzletkötő voltam, befutott, sok megkötött szerződéssel, és szépen gyarapodott a megkötött szerződéseim száma. Ügyfeleim között volt természetesen egy-két csinosabb hölgy is. Nagyon igyekeztem kerülni a kényes szituációkat. Jó hírem volt a szakmában. Tudták rólam, hogy megbízható vagyok, és szeretem a feleségem. Hűséges is vagyok hozzá.
Mint öreg, megbízható üzletkötőhöz, hozzám irányították Évát, hogy segítsek neki betanulni a szakmába. Éva alig múlt 18, cserfes, aranyos kislány volt. Olyan nagy áhítattal figyelt mindenre, amit mondtam, hogy meggyőződésem volt, hogy nagy karriert fog befutni a szakmába.