Laura ébredése 10. fejezet

Laura teljesen maga alatt volt. Tudta, hogy ő okozta magának mindezt, de Karen és Rina egymás utáni elvesztése miatt éles fájdalom járta át a szívét. És, ami a legrosszabb, igazából sosem vesztette el Rinát, mert soha nem is volt az övé. A vágy, amit a lány iránt érzet, már-már elviselhetetlen volt.
Miután Rina kirúgta a lakásából, hazament, de nem tudta kiverni a fejéből a lány meztelen testének a látványát. Vágytam valaha is Karenre ennyire? – morfondírozott. A kezére nézett. Egyetlen testrészére, amely hozzáérhetett Rina gyönyörű, fiatal melléhez, a tenyérre, amely nekifeszült a csodálatos, puha, fekete mellbimbóinak. A keze remegni kezdett, ahogy nézte. Remegett a vágyakozástól.
Ivott egy keveset, aztán elment fürdeni. Úgy maszturbált, ahogy Karen mutatta neki. Ráengedte a forró vizet a szeméremajkaira, elképzelve, hogy Rina nedvességtől ruganyos teste vonaglik mellette a kádban. Halkan nyögött és hamar eljutott a csúcsra, az orgazmus közben is Rina nevét suttogva. Majd Karenét, ahogy az utolsó fájdalmas orgazmus is beléhasított.

De ez után még szomorúbbnak érezte magát, mint valaha. És dühös is volt magára. Ha csak egy kicsit lassabban haladt volna – Talán elcsábíthatta volna a lányt, először csak barátként közeledve hozzá, fokozatosan elnyerve a bizalmát, behízelegve magát egy egyre érzékenyebb kapcsolatba, míg végül el nem jut a megfelelő pillanatig. A szíve hevesen dobogott és a puncija is nedvessé vált, ahogy elképzelte, mi történhetett volna.
Azért akarod őt, mert annyira ártatlan és annyira elképzelhetetlen, hogy megkapd. Ő nem olyan, mint Karen, akinek csak elég volt, ha közeledsz hozzá. Semmilyen erőfeszítés sem lenne elég ezen a világon, hogy az ágyadba vidd Rinát. Jobb, ha elfelejted. Csak felejtsd el!
Próbálta. És próbálta elfelejteni Karent is. Csak akkor hagyta abba az ivást, amikor már rosszul volt tőle. Néhány napig nem ment dolgozni. Beteget jelentett. Túl kiéhezett volt ahhoz, hogy bemenjen. Végül, egy nap, az ágyán feküdt, borzalmas fejfájással és kavargó gyomorral küszködve, amikor megszólalt a csengő. Amikor kinyitotta, látta, hogy ismét Rick Perkins áll kinn.
Laurán csak egy köntös volt egy bugyival alatta és gyorsan összehúzta az anyagot maga előtt. A szemét! – meredt rá a férfira.
– Nem akarsz behívni? – mosolygott rá Rick.
– Miért tenném?
– Valamikor barátok voltunk.
– Helyes a megfogalmazás. Voltunk.