Falusi történet

Láttam a szemem sarkából, hogy kilép a házból és elindul a kert végében lévő szerszámoskamra felé. Egyenes tartásán máskor is megakadt a szemem, nyugodt, magabiztos mozgásán kívül ez volt a másik, amit rendszerint titkon figyeltem az ablakom függönye mögül.
Nyáron már két éve lesz, hogy megvette a szomszéd házat, meglehetősen lerobbant állapotban. Azóta megcsinálta a kerítést, befoltozta a tetőt, rendbe tette a vakolatot és körülmeszelte az ósdi parasztházat. Úgy tűnt, ezen a tavaszon a kertet is ráncba akarja szedni, a teraszon gyülekezni kezdtek a permetezőkannák, fűrészek és most a szerszámos felől jött egy talicskával, benne ásóval.
Melegen sütött az áprilisi nap, magam is halásznadrágban és spagettipántos trikóban térdeltem az egyik ágyás mellett, ahova csatasorba ültetgettem a palántáimat. Úgy véltem, nem vehet észre egy termetesebb borókabokor miatt én viszont merészen lestem ki az ágak alól, ahányszor csak mozdult.
A férjem hosszabb időre elutazott, mint máskor is. Az év három hónapját töltötte itthon kisebb részletekben, a maradék kilencben hajtotta a kamionját. Ha hazaért, rendben voltunk de amikor utazott, nagyon hiányzott a férfi a házból és az ágyamból is. A kis falu csöndjében rengeteget unatkoztam és üdítő színfolt volt, amikor a szomszédba beköltözött Ő.
Nem sokat tudtam róla, inkább a férjemmel beszélt néha, vele is ritkán, de azért udvariasan köszönt, ahányszor csak meglátott. Magának való emberként ismerte meg a falu, aki kora hajnalban beül a terepjárójába, elhajt, délután hazatér és onnantól a ház körül tevékenykedik. Sokat töprengtem azon, mit dolgozik. Az látszott, hogy a szabadban, mert a teste mindig gyönyörűen le volt barnulva. Úgy saccoltam, a harmincas évei vége felé járhat.
Megállt a két őszibarackfa között és ásni kezdett. Én közben végeztem a palántákkal és hogy ne vegyen észre, teljes csöndben felálltam, majd elsétáltam a nyúlketrecek felé, hogy az összegyűjtött gyomot odaadjam a fiatal állatoknak csemegéül. Kitörő örömmel fogadták, szinte sajnáltam, hogy közeleg a húsvét és mind gazdára találtak, bűbájosan és szelíden szedegették ki a kezemből a növényi darabokat.
Átnéztem a szomszéd pasira, éppen a lehető legjobb pillanatban.