Csipke

Napsütötte szeptemberi délelőtt volt. Az iskola pár napja kezdődött, az utcán már egyetlen gyereket sem lehetett látni. Ezért is tudtak most zavartalanul találkozni. Dóri mindkét gyereke oviban volt, de csak a jövő héten kezdi el újra a munkát. A férfi némi izgalommal, gyomrában enyhe bizsergéssel lépkedett az ajtó felé. Bár mindent megbeszéltek előre, mégis más volt így élőben. Nagy levegőt vett és bekopogott.

A nő is izgatottan tett-vett otthon. Fogalma sem volt, hogy miért is engedte magát rábeszélni erre a találkozóra. Józan esze tiltakozott, de a néha átvette az irányítást. Felvette hát azt a "csipkecsodát" (Péter nevezte el így, valójában egy csipkés body volt), amit a férfi vett neki, de egyelőre egy sort és egy egyszerű póló takarta el avatatlan szemek elől. A férfi mindent megígért, egy ujjal sem fog hozzáérni, és Dóri már előkészített mindent a "bemutatóra", de azért ott volt benne a bizsergés. Mi van, ha mégsem tud megállni Péter? És ha ő nem bírja ki, hogy át ne lépje azt a vonalat? Néha már maga sem tudta, mit is akar.
Aztán két koppanás, és Dóri ajtót nyitott. Ott állt Péter, kék ingben, csillogó kék szemével, elegánsan, láthatóan némi zavarban. Beljebb hívta, üdítővel . Zavartan kerülgették egymást, aztán a konyhában a férfi Dóri mögé került, hátulról átölelte és gyengéden a nyakába csókolt. A nő testén finom bizsergés futott végig, nyaka megfeszült, további finom csókokra várva, és Péter nem is késlekedett. Szinte fájt, ahogy a férfi ellépett mögüle, és elsötétült szemmel annyit kérdezett: Hol mutatod meg magad?

Dóri a hálószoba felé indult, oda nem lehet belátni sehonnan. Egyre jobban elbizonytalanodott, de végig akarta csinálni, amit kitalált. Az ágy a szoba túlsó felén volt, az ágy és az ajtó között keresztben egy krétával húzott csík volt a padlón. Péter elmosolyodott, ahogy ezt meglátta. A nő próbálta összeszedni magát.
– Enyém az ágy, te nem lépheted át ezt a csíkot. Ja és én sem fogom átlépni! – próbált határozott lenni Dóri.
– Ezt betartom, megígérem. – mosolygott Péter, és a falhoz támaszkodva megállt.
Dóri az ágyhoz lépett, először a pólóból bújt ki, majd a sort is a bokájához csúszott.