Viasz

Elképzelem, amint teljesen meztelenül fekszem egy asztalon, X alakban kikötözve. A szemem bekötözöd, nem látom mit csinálsz, csak hallom, hogy körülöttem mozogsz. Hirtelen égeto fájdalmat érzek a hasamon egy kis pontra koncentrálva. Majd még egyet, feljebb a melleim felé. A jellegzetes szagról kitalálom, gyertyával csöpögteted a testemet. A viaszcseppek egyre közelednek a melleim felé, a fájdalom egyre intenzívebb, felnyögök. De máris érzem a további forró csöppek érintését. Egyre gyorsabban záporoznak a testemre, már a melleim sem kímélik. A viaszeso abbamaradt, megpróbálom kitalálni mik a további terveid velem, de csak a saját izgatott lélegzetvételem hallom. Megsimogatod az arcom, mintha csak fel szeretnél készíteni egy még fájdalmasabb megpróbáltatásra, de nem szólsz egy szót sem. Minden figyelmeztetés nélkül forró folyam ömlik a combom belso felére. A fájdalom nagyon eros, felsikoltok. Megérzem a lávafolyam folytatását a hasamon egyre közelebb a melleimhez.
Bár az olvadt viasz csak vékony sugárban csöpög rám a fájdalomtól egyre gyorsabban kapkodom a levegot.