Testek - Háromszögben

Nyár volt, rekkenő hőség. Vasárnap.
A lágymányosi tó fölött remegett a levegő, s a házak iz¬zadó ablakain végigfutott a nap. Valahol vonatfütty hasított a tájba.
Sándor felszállt a hetes buszra, csak úgy, céltalanul, s elin¬dult a belváros felé. Muszáj volt meglépnie hazulról, mert elviselhetetlennek érezte már a szombatok és vasárnapok nyomasztó asszonyterrorját, mely a folytonos és kötelező házimunkákból állt, amit dicső és dundi felesége péntek esténként kiszabott rá.
Valamikor szerelemből vette el Klárát, s jól emlékszik még azokra az időkre, amikor neje esküvel fogadta, hogy kellemes, meleg, békés otthont fog teremteni kettőjük számára. Arra is emlékezett, hogy az esküvő utáni nászéjszakán még maga Klá¬ri akarta, hogy reggelig szeretkezzenek, sőt, néhány évig azt is elvárta, hogy Sándor naponta "megdolgozza" bozontos, feke¬te punciját, hatalmas melleit és a test többi, titokzatos táját.
Aztán jöttek a gyerekek. Először csak egyről volt szó, de az¬tán Klára vérszemet kapott, s a nők eredendő, anyai ösztöne felszínre tört a lelke mélyéből. A második gyerek már úgy érkezett, hogy Sándor csak a harmadik hónap végén tudta meg: felesége ismét terhes. A több napig tartó viták, zokogások, fenyegetőzések után Sándor belefáradva megadta magát. így lett belőle végül is komoly, elfásult családapa. De ennek már ti¬zenöt éve, s a gyerekek azóta felnőttek.
Ahogy zötykölődött vele a hetes busz, egyszerre elfogta a vágy, hogy végre valamiféle változás álljon be az életében, eb¬ben az állandó napi robotban, a rabszolga hétvégekben, s az egyre unalmasabbá és nehezebbé váló, kötelező szexuális "megmozdulásokban".
A buszon nem voltak sokan, így végig átlátta az egész terüle¬tet. A Gellért tér felszállói között hirtelen megpillantott egy vö¬rös hajú, démonra emlékeztető nőt, egy igazi csodát, s jólesően nyugtázta, hogy a szépség épp a vele szemközti ülésre tette le láthatóan kemény, gömbölyded popsiját.
Villanásnyi volt csupán a szemek játéka, ahogyan összenéz¬tek, de Sándor úgy érezte, legalább száztíz voltos áramütés érte.
A nő alig észrevehetően elmosolyodott, majd kissé oldalra fordult, és kibámult az ablakon. A busz tovább zötyögött. A kanyar után vette csak észre, hogy a vörös szépség kreol szí¬nű térde már nem húzódik vissza eredeti állásába, hanem enyhén, alig érezhető finomsággal ellenáll az ő térdének moz-dulatára.