Hétfő reggel, avagy újra beépítve 5. rész - Csütörtök-Péntek

Az átmulatott, vagy inkább: átdugott este után későn keltek fel a kastély lakói és vendégei. Madeleine és Tim elfogadta az ebédmeghívást, így elmúlt két óra is, mire elindulhattak hazafelé.

– Nagyon várlak! – hívta fel Timet Elisa. – Mikor érkezel meg?

– Az első utam hozzád vezet. Négykor mindenképp a karjaimban akarlak tartani.

Tim a rövid beszélgetést követően bambán meredt maga elé. Most értette meg, hogy a szeretetet és az igaz szerelmet nem pótolhatja a testi vágy, a kalandszellem és az újdonságok kipróbálásának puszta kielégítése.

– Mi a baj? – vette rajta észre a bánatot Madie.

– Rettenetesen mardos Elisa jelenlétének hiánya. Az elmúlt napokban megkaptam mindent, amit csak a képzeletem és a fantáziám elbírt, de valami minduntalan hiányzott... Most fogtam fel, hogy mi volt ez: a szerető gyengédség.

Madeleine Tim vállaira tette a kezét.

– Így van ez, igen. Az ösztönös szex nem helyettesítheti az érzéki szerelmeskedést. Mindkettő nyújt valamit, de a teljesség mindössze az utóbbiban van meg.

– Te voltál már szerelmes?

– Huhú, nem is tudom megszámolni, hányszor!

– Úgy akartam kérdezni, lefeküdtél-e már valaha valakivel szerelemből.

Madie tétován elhallgatott.

– Igen – felelte sokára. – Veled.

Timnek fennakadtak a szemei.

– Velem?! – értetlenkedett.

– Mindig irigye voltam Elisának miattad – folytatta Madeleine. – Én bolond pedig nem tudlak benneteket elfelejteni. Már megfordult komolyan a fejemben, hogy nem beteges-e ez.

Tim végre elmosolyodott.

– Nem az. Vannak rajtad kívül ezzel még egynéhányan – mondta, majd hirtelen felpattant. – Mennünk kell – jelentette ki.

– Az érzelgőség nem férfihoz méltó! – szólt utána Madie, de Tim ezt már nem hallotta.

Sietve köszöntek el. Susan, Roger, Mark és Victor integetve búcsúzkodtak, természetesen a mihamarabbi viszontlátás reményében. Tim most nem engedte ki kezéből a kormánykereket, így tíz perc elteltével az országúton roboghattak. Kathy a saját autójában követte őket.

Amikor egyenes szakaszra értek, Tim elővette a maroktelefonját, s feltárcsázta Karkov századost.

– Lehet egy kérdésem? – érdeklődött, miután megtárgyalták az elmúlt nap történéseit. – Lenyomozták Vivien Brown hitelkártyáit?... Mindet? Nagyszerű!... Igen, legkésőbb holnap beugrom érte. Azt hiszem, forró nyomot fogtam... Inkább személyesen. Helló!