Hédi

Hédi – már felnott lány; egyetemi hallgató – éjszakánként, mielott elalszik, történeteket mesél önmagának. Hédi történeteiben váltakoznak a szereplok (ismerosök és kitalált szemé – lyek), változik a helyszín; a körülmények azonban azonosak: ot, Hédit, környezetének áldoza – tát, különféle helyzetekbe kényszerítik, amelyek így vagy amúgy végülis odavezetnek, hogy Hédi az elkerülhetetlent várja, s csak az nem bizonyos még, hogy emilyen vagy amolyan mó – don fogják-e megfenyíteni. Képzeletének, többnyire, olvasmányai szabnak irányt. Dél – Afrikában egy fehér lányt rajtakaptak, hogy néger fiú a szeretoje. Bíróság elé állították oket, s ahogy elbe – szélésünk idején a törvény eloírta, a fiút – Hédi késobb már nem emlékezett rá pontosan – Isten tudja mire, a lányt pedig korbácsbüntetésre itélték. Egy prágai lap röviden megemlékezett a do – logról, de Hédinek kezébe került egy német képeslap is, ahol hosszú, színes riportot olvasott az itéletvégrehajtásról. A néger fiú sorsára – ami, úgy látszik, nem csak Hédit foglalkoztatta ke – vésbé – a riporter nem vesztegetett sok szót, a lány megpróbáltatásait viszont annál érzékle – tesebben taglalta.
Három hosszú bekezdés szólt róla, miképpen várta, már szoknya nélkül és megbújtatott felsotesttel valamiféle faalkotmányhoz kötözve, hogy megérkezzék a börtönorvos (aki kötelességszeruen megmérte a vérnyomását, aminek alapján megállapította, hogy a lány fizikuma elviseli a korbácsolást), meg a többi hivatalos személy; hogyan lépett mögéje, miután a börtönorvos helyet foglalt a publikum soraiban, egy felügyelono, aki – mert ezzel mindaddig vártak –, lehúzta a bugyiját és letólta a térdhajlatáig; hogyan ragadta meg a no a korbácsot, majd néhány pillanatig mozdulatlan maradt ("magábaszallt, hogy feladatára összpontosuljon" – írta a német riporter), mielott eloször meglengette; s hogyan érzékelte a lány a korbács suho – gását, közvetlenül azelott, hogy lecsapott a fenekére. Félálomban Hédi elképzeli, hogy ez Prá – gában is megeshet. Prágában – errol hallott valamit Hédi – sokmindenkivel sokminden mege – sett, ha nem is ilyen nyíltan. A rendorsegen is, meg masútt is. A huszadik században.

Megeshet az egyetemen is? Hédi az ífjúsági szervezet számonkérotestülete elé képzeli magát.