Szombat reggeltől vasárnap reggelig 2. rész

Amikor visszajött a mosdóból, láttam sírt egy kicsit. Sok volt ez neki hirtelen. Magamhoz húztam és megsimogattam a lelkét. Persze őt magát is, mert ekkora és ilyen formás melleket mindig szívesen kényeztetek. Mivel még mindig fancsali képpel nézett rám, gondoltam egy kis lazítás jól jön neki. Visszaadtam a bugyiját és a melltartóját.
– Vedd fel, azután ha akarsz, menj és igyál valamelyik bárpultból, csak írd fel.
Hát nem kellett kétszer mondani.
Egy órára elfoglaltam magam a papírmunkával. Amikor kimentem, láttam rajta, hogy nem csak üdítőt ivott. Benyakalt rendesen és a pultra borulva szuszogott. Elpakoltam utána és a karomba kaptam.
– Gyere te kis piás a raktárban pihenj egy kicsit.

Bevittem a raktárba ahol volt egy heverő. Ez a helység nem csak az áru raktározására szolgált, amit bizonyított a heverőt beborító foltok mennyisége is.
Rázártam az ajtót, dolgoztam még fél órát, utána átszaladtam a boltba. A pult mögött Sanyi bá, ötven felé közelít korban, ami meg is látszik rajta. Kopaszodó fej, és közepes pocak. Néha amikor átugrok a boltba szoktam beszélgetni vele pár szót. Mesélt a családjáról, feleségéről meg kicsi lányáról. Papucs férjnek néz ki, de néha elszólta magát, amikor valami mutatós nő jött be, hogy nagy szoknyavadász volt az öreg hajdanán. Egy hónappal ezelőtt valamelyik buliban megdugtam egy 16 éves pinát, akivel később a boltban összefutottam és kiderült, hogy Sanyi bá későn született, egy szem lánya. Kicsit sajnáltam az öreget, de olyan volt a kicsike, hogy nem lehetett kihagyni.
– Üdv Sanyi bá. Mi a helyzet?
– Semmi fiam. Mi kellene?
– Most csak egy csomag rágó, de később, ha ráér, egy kis segítség kellene odaát a klubban. Kb. fél óra múlva.
– Oké, de nem emelhetek, tudod.
– Semmi ilyesmi. Szóljon a Mamának, hogy ugorjon be fél órára helyettesíteni. Maga meg jöjjön át.
– Ott leszek.

Visszasétáltam és megnéztem mit csinál a bébi. Durmolt még szépen. A raktárajtón volt egy 15x15cm – es ablak. Hasonló, mint a börtöncellákon a kukucskáló, csak ez belülről nyílt. Bementem és levettem, majd visszazártam az ajtót. Elmentem ittam én is egy tequilla – t.
Amikor visszaértem bekukucskáltam az ablakon. Kéjesen nyújtózkodott egy nagyot. Csoda, hogy a blúzán a gombok nem repültek szerteszét. Beköszöntem neki:
– Jó reggelt nyuszika.
Huncut mosolyra húzódik a szája, amikor meglát a kisablakban. Ez jó jel.
– Szia édes. Gyere be, adok valami finomat.