Klári kalandjai 2. rész

Szevasztok! Klári vagyok, és pár hete piszkosul megdugott az apósom. Szerencsére Gáborom semmit nem vett észre a dologból. Pedig, ha a vele töltött együttlétek során belelátott volna az agyamba, minden kiderül.
De nem tehetek róla, Gábor vad volt és kicsit önző, Apuka viszont gyengéd és nagyon figyelmes. Gábor hosszú farka sokszor a fájdalomig belém hatolt, Apuka pont a méretem volt, Gábor néhanapján elfeledkezett magáról, és úgy nyomta a számba a farkát, hogy alig tudtam megállni, le ne hányjam, Apuka viszont nagy jól tudta, hol a határ. Ha nyalt, hiába próbáltam más területek felé irányítani Gábor nyelvét, őt nem érdekelték az érzéseim, Apuka vastag nyelve viszont szinte mindig ott volt, ahol a legjobban szerettem.
Ezek után talán ti is megértitek, miért jött be a képbe rendszeresen Apuka, amikor Gáborral dugtam. Persze ebből ő is sokat profitált, mert az elkalandozó gondolataim csak fokozták bennem a vágyat, amitől neki is sokkal jobb volt a szeretkezés.
De nem tehetek róla, napjában többször is Apuka vastag farka után vágyakoztam, és alig vártam, hogy újra belém nyomja.
Sajnos az életvitelünk olyan volt, hogy kizárta az együttlétünket, és Apuka viselkedésén sem látszódott, hogy törekedne a megdugásomra, sőt, inkább úgy éreztem, bántja a lelkifurdalás. Ami persze bennem is volt, de a szeretkezés vele olyan élményt adott, hogy rendre elnyomta bennem az eset miatti szégyenkezést. De hát, nem maradt más, csak az, hogy álmodozzam róla, és türelmesen kivárjam, talán lesz következő alkalom.
És az alkalom el is jött. Erzsit, az anyósomat három napra Londonba küldték, Gáboromnak meg egy újabb vidéki útja miatt már hajnalban el kellett mennie.
Amikor este az én Gáborkám lefekvés előtt ezt bejelentette, a szívem a torkomba ugrott, azonnal dugni akartam. Gábor elé térdeltem, és hosszú, de most éppen petyhüdt farkát a számba gyömöszöltem.
– De tüzes lettél – nézett le rám, és a számban éreztem, hogy keményedik a rúdja. Ez volt a kedvenc póza, de én azért nem szerettem, mert ebben a helyzetben, ha nem kaptam elég gyorsan két marokra a lőcsét, mindig túl mélyre nyomta a számban. De most nem foglalkoztam vele. Azt képzeltem, Apuka áll előttem.
– Felgyújtottad bennem a tüzet – fogtam megint két kézre a rúdját, és a fejem előtt húzogatni kezdtem a bőrt róla. De a szemébe nem mertem nézni.