A mozi

Gyerekkorom óta tudom, hogy homoszexuális vagyok. Próbáltam ellene küzdeni, legyűrni a vágyat, amit a fiúk keltettek bennem, de igazából ez lehetetlen. Nem kerestem kapcsolatot, de tudtam, hogy egyszer be fog következni a pillanat, amikor meglátok egy fiút, és visszafordíthatatlanul megkezdődik majd egy folyamat. S igazam lett.
Már elmúltam 18 éves, amikor az utcán sétálva megláttam ŐT. Azonnal tudtam, hogy Ő lesz az. Nem tudom, hogy honnan tudtam, de Éreztem. Egyedül sétált előttem az utcán. Egyszer – egyszer megállt megnézni a kirakatot, így pontosan meg tudtam nézni. Nem volt különösebben szép, de volt benne valami megfoghatatlan, ami különösen vonzott. Maszturbálásaim közben sokszor gondoltam egy ilyen srácra. A haja és a szeme barna volt, az alakja magas és vékony. Megállapításom szerint 15 – 16 éves lehetett. Ó, igen. Tudom, nagyon fiatal, de ez volt a legkisebb dolog, amivel akkor törődtem.

Követni kezdtem, s láttam, hogy bemegy egy moziba. Bementem utána én is. Megvettem a jegyet, nem is nézve, hogy milyen film lesz, beléptem a terembe. Azonnal Őt kerestem és megláttam, hogy a leghátsó sorban ül, egyedül. Micsoda szerencse! Elindultam felé, s leültem a mellette lévő székre. Ő rám nézett, és egy kicsit arrébb húzódott, hogy elférjek. Nagyon izgatott voltam és már alig bírtam irányítani Magam.

A film rögtön kezdődött, így hamar sötét lett. Hallottam, ahogy a levegőt veszi mellettem, s a közelsége olyan szívdobogást okozott Nekem, hogy attól féltem, valaki meg hallja. Ránéztem a sötétben és nem bírtam levenni Róla a szemem. Észrevette, hogy nézem és elmosolyodott. Ez volt az utolsó csepp a pohárba.

Végképp elveszítve a fejem, a kezem a szék karfájáról a térdére tettem.