Klári kalandjai 1. rész

Szevasztok!
Klári vagyok, és boldog házas egy éve. Gábor egy nagyon szimpi srác, nagyon szeretem. Jó két hónapig udvarolgatott nekem, amíg odaadtam neki magam. Bevallom őszintén, kicsit többet vártam tőle, de a hosszú farka így is elbűvölt. Imádom ugyanis, ha a szerszámot két kézre fogom, és még mindig kilátszik valami szopogatni való. És neki látszott rendesen.
Az esküvő után a szüleihez költöztünk. Aranyos szülei vannak Gábornak. Az anyja, Erzsike már elmúlt negyven, de senki nem mondaná meg róla.
Szerencsére nem volt az a tipikus anyós alkat, percek alatt összebarátkoztunk, és a házasság után teljesen fesztelenül viselkedtünk egymás előtt. A fürdőszobában gyakran voltunk együtt meztelenül. Kiderült, két apró eltéréssel szinte ugyanazok a méreteink, a magasság, a cipőméret, sőt még a testsúlyunk is egyforma volt. Nekem kicsit nagyobb volt a mellem, neki viszont olyan csábosan gömbölyű és erős feneke volt, hogy minden alkalommal, amikor eszembe jutott vagy megláttam, folyton arról álmodoztam, hogy de jó lenne egy kicsit malackodni a lábai között. Őt viszont gyakran kaptam azon, hogy a melleimet bámulja meglehetősen furcsa arckifejezéssel, amiről sokáig azt hittem, irigyli. Pedig neki sem volt semmi szégyellni való a mellein. Kicsit már megereszkedtek ugyan, de ennyi, a körte formáját így is megtartotta.
Apósomat teljesen más szemmel néztem. Vele is összetegeződtem, de soha nem tudtam másképp szólítani, mint: Apuka. Olyan komoly és megközelíthetetlen volt. Valamikor sportolt, nagyon jó alakja volt, de azért a kappanháj már meglátszódott a dereka körül. Egyszer visszaszaladtam a kocsitól, és amikor beléptem a lakásba, pont ő jött velem szemben... anyaszült meztelenül. Hát mit mondjak, a fütyköse egyáltalán nem hasonlított a fia farkára. A két golyója fölött szinte alig látszott ki a szőrből egy kis csutka.
Mégis volt Apukában valami nagyon izgató és főleg vonzó. De ezt még magamnak sem mertem sokáig bevallani.
Egészen a születésnapjáig. Negyvenöt éves lett, és Erzsi rendezett egy kis ünnepséget a tiszteletére. Először ekkor ért egy olyan élmény, ami azt mutatta, hogy Erzsivel több is lehetünk, mint barátok. Szokás szerint a férfiak egy idő után abbahagyták a táncot, ezért unalmunkban elmentünk Erzsivel táncolni.