Laura ébredése 1-2. fejezet
Megjelenés: 2010. október 2.
Hossz: 24 940 karakter
Elolvasva: 2 139 alkalommal
Fordítás
– 1. fejezet -
Laura Robbins egy este szakadó esőben hagyta el a munkahelyét, amikor belebotlott az új titkárnőbe, Karen Washingtonba, a sötét utcán az előtt a hatalmas felhőkarcoló előtt, amelyben mindketten dolgoztak. Karen hegyes magas sarkúja egy reccsenéssel eltört és a nő bokáját megrándítva zuhant a vizes járdára. Felnyögött a fájdalomtól. Fázott, ruhája pedig teljesen átnedvesedett.
Laura ijedten hajolt le hozzá. Alig ismerte Karent, aki épp csak néhány napja érkezett a céghez.
– Segíthetek? – kérdezte kedvesen.
– Istenem. Azt hiszem tényleg kificamítottam. – nyafogta a nő. Sötét szemeiben a fájdalom könnyei remegtek.
Karen sötétbőrű volt és hihetetlenül csinos. Laura, aki szintén gyönyörű volt, ezt rögtön észrevette. Azonnal versenytársként tekintett Karenra, amikor néhány napja először végigmérte eszméletlenül gyönyörű testét, ahogy a fekete lány végigsétált a folyosón épp az orra előtt. Az arca is egyszerűen tökéletes volt. Magas, modellhez illő, arccsontja és telt érzéki ajkai megigézték az embert, akárcsak szikrázó barna szemei, magas homloka és hattyúnyaka. Mellei nagyok voltak és kemények, dereka pedig nádszál vékony. Feneke pedig, mint egy gömbölyűre formált mestermű. Lábai pedig hosszúak, mély feketék és fényesen simák. Laura tudta, hogy a férfiak szíve azonnal megdobbant, amint meglátták őt. Egyszerűen meseszép volt. Ő pedig hosszan nézett, majd félig zavarban elsétált, remélve, hogy senki nem vette észre.
De most, Karen gyámoltalanul kuporgott abban a mocskos tócsában és reszketett a fádalomtól. Mindketten csurom vizesek lettek, ahogy ott dideregtek a járda szélén.
– Hívhatnék egy taxit és elmehetnénk valahova, hogy jóvátehessem a dolgot. – próbálta Laura elsimítani az ügyet. – Úgy értem, nem terveztem be semmit ma estére. Vagyis, miért ne jöhetnél el a lakásomra, és én majd készítek neked egy meleg vacsorát.
Karen fájdalmasan elmosolyodott.
– Tényleg megtennéd? – szipogta.
– Persze. – vágta rá Laura. – Sőt. Ragaszkodom hozzá. Különben is, mit akarsz csinálni? Itt maradni és összefagyni?
Karen eleresztett még egy fájdalmas mosolyt. Laura leintett egy épp arra járó taxit. Nagy szerencséjük volt.
Laura Robbins egy este szakadó esőben hagyta el a munkahelyét, amikor belebotlott az új titkárnőbe, Karen Washingtonba, a sötét utcán az előtt a hatalmas felhőkarcoló előtt, amelyben mindketten dolgoztak. Karen hegyes magas sarkúja egy reccsenéssel eltört és a nő bokáját megrándítva zuhant a vizes járdára. Felnyögött a fájdalomtól. Fázott, ruhája pedig teljesen átnedvesedett.
Laura ijedten hajolt le hozzá. Alig ismerte Karent, aki épp csak néhány napja érkezett a céghez.
– Segíthetek? – kérdezte kedvesen.
– Istenem. Azt hiszem tényleg kificamítottam. – nyafogta a nő. Sötét szemeiben a fájdalom könnyei remegtek.
Karen sötétbőrű volt és hihetetlenül csinos. Laura, aki szintén gyönyörű volt, ezt rögtön észrevette. Azonnal versenytársként tekintett Karenra, amikor néhány napja először végigmérte eszméletlenül gyönyörű testét, ahogy a fekete lány végigsétált a folyosón épp az orra előtt. Az arca is egyszerűen tökéletes volt. Magas, modellhez illő, arccsontja és telt érzéki ajkai megigézték az embert, akárcsak szikrázó barna szemei, magas homloka és hattyúnyaka. Mellei nagyok voltak és kemények, dereka pedig nádszál vékony. Feneke pedig, mint egy gömbölyűre formált mestermű. Lábai pedig hosszúak, mély feketék és fényesen simák. Laura tudta, hogy a férfiak szíve azonnal megdobbant, amint meglátták őt. Egyszerűen meseszép volt. Ő pedig hosszan nézett, majd félig zavarban elsétált, remélve, hogy senki nem vette észre.
De most, Karen gyámoltalanul kuporgott abban a mocskos tócsában és reszketett a fádalomtól. Mindketten csurom vizesek lettek, ahogy ott dideregtek a járda szélén.
– Hívhatnék egy taxit és elmehetnénk valahova, hogy jóvátehessem a dolgot. – próbálta Laura elsimítani az ügyet. – Úgy értem, nem terveztem be semmit ma estére. Vagyis, miért ne jöhetnél el a lakásomra, és én majd készítek neked egy meleg vacsorát.
Karen fájdalmasan elmosolyodott.
– Tényleg megtennéd? – szipogta.
– Persze. – vágta rá Laura. – Sőt. Ragaszkodom hozzá. Különben is, mit akarsz csinálni? Itt maradni és összefagyni?
Karen eleresztett még egy fájdalmas mosolyt. Laura leintett egy épp arra járó taxit. Nagy szerencséjük volt.
Ez csak a történet kezdete, még 12 oldal van hátra!
Érdekel a teljes történet és a több, mint tízezer további?
Érdekel a teljes történet és a több, mint tízezer további?
Regisztrálj VIP-fiókot!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Tökéletes érzelmes írás.