Mari története

Sokáig jártam egy Viktor nevű sráccal. Igen jó fej volt, nagyokat lehetett vele dumálni, mindenhez hozzá tudott szólni. Szóval nagyon csíptem a hapsit.
Szexuálisan viszont elég furcsa volt. Olyanokat kellett vele játszani, hogy bekötötte a szememet, valamit bedugott a fenekembe, és ki kellett találnom, hogy mi az. Elöször csak toll, ceruza, és hasonlók voltak a feladványok, de később már kiskanál, csavarhúzó nyele és hasonlók is előkerültek. Persze soha nem tudtam kitalálni mi micsoda. Néha majdnem elröhögtem magam, hogy egy egyébként tényleg szuper srác hogy lehet ennyire gyerekes. A dolog nem volt kellemetlen, minden be volt alaposan krémezve, csak egy kis bizsergés volt a fenekem táján, semmi több.
Egyszer éppen rossz hangulatban voltam valamiért, és megmondtam neki, hogy mennyire hülye dolognak tartom ezt a játékot. Nem szólt semmit, de látszott rajta, hogy rosszul esett neki. Rögtön meg is bántam, hogy szóltam, de már késő volt. Sokáig nem is hívott telefonon. Én untam meg előbb a dolgot, és felhívtam.
Mondtam neki, hogy bármit csinálhat velem, bármit bedughat a fenekembe, csak jelentkezzen már. Hetente két – három alkalommal ki fogom bírni, hogy a fenekembe dugdosson valamit, gondoltam magamban.
Közben többször találkoztunk, moziban voltunk, minden ment úgy mint régen. Egyszer aztán megint kezdődött a játék. Kérdezte, hogy emlékszem-e az ígéretemre. Igazából már rég kiment a fejemből a dolog, de persze igent mondtam.
Megint bekötötte a szemem, levetkőztetett, le kellett nagy terpeszben térdelnem és előrehajolnom. Igen ám, de most ez már nem volt elég, a két csuklómat is összekötötte, és úgy kellett könyökölnöm. Először tiltakoztam, de mindig az ígéretemet emlegette. Nem akartam a srácot elveszíteni, inkább hagytam magam.