Nagynéném gondoskodása

Ez a történet már majdnem nyolc éve esett meg velem, és azóta sem mondtam el senkinek. Nem feltétlenül azért, mert szégyellem – bár az is igaz, hogy az ember nem éppen ilyesmire a legbüszkébb, hiszen mégiscsak családtagról van szó – de amúgy sem szokásom kitárgyalni másokkal a magánéletem ilyen-olyan részleteit, főleg ilyen mélységekben. Így ismeretlenül viszont más a helyzet, és nyugodt szívvel írom le.
Nyolc évvel ezelőtt húsz éves voltam, és mint az ilyen idős korú fiúknak általában, nekem is csak a lányok körül járt az eszem, de mondanom se kell, hogy egy sikeres hódításra legalább tíz pofára esés jutott. Akkor ezt persze nem ismertem volna be senki előtt, de ma már az ember fia csak nevet azokon az időkön, mikor azt hittük, milyen menők is vagyunk, közben pedig... de nem részletezem, úgyis átesett ezen mindenki.
Nyár volt, és én túl az egyetem első évén végre lazíthattam egyet. Igaz, csak a tanulásban, mert már júliusban némi pénzkereső akcióba fogtam, és egy ismerősöm segítségével – anélkül hogy életemben egyetlen pohara is elmostam, vagy a helyére raktam volna – felszolgálói munkát szereztem a Balatonnál. A hónap első hétvégéjén összepakoltam, és egy szombat reggel már úton voltam a "Balcsi" felé.
Egy dologban nagy szerencsém volt, nevezetesen abban, hogy a közel 250 kilométeres autóút végén – ami egy tizennégy éves aszfaltszaggatóval nem kis teljesítmény – nem egy jó áron bérelt szoba, vagy egy méregdrága kemping várt rám, hanem egy takaros, badacsonyi családi ház. Itt lakott ugyanis Katalin, az akkor már tőlünk külön költözött édesapám húga, azaz a nagynéném, aki nekem gyerekkoromban mindi csak "Kati néni" volt, később pedig egyszerűen csak nagynéni. Egy nálunk tett tavaszi látogatásakor – megtudva, hogy ha összejön, akkor a Balatonra tervezem a munkával egybekötött észveszejtést (mert azért bulizni is szándékoztam) – előzékenyen felajánlotta, hogy pihenhetek nála is, nem kevés pénzt megspórolva így. Mint mondta, úgyis dolgozik egész héten, és csak a hétégén pihen, így nemigen fogjuk zavarni egymást, csak annyit kért, hogy a házat azért ne állítsam fejre, amíg nincs otthon.
Ami azt illeti, "Kati néninek" nem csupán a kedvessége volt figyelemreméltó, de más egyéb tulajdonságai is.