Ki Ő?

Egy nagy társaságnál dolgozok középvezetőként. Eddig a keleti part északi részén éltem, de most Dél-Karolinába helyeztek. Az irodaházban több más hivatal is helyet kapott, több százan dolgoztunk az épületben. Érkezésem után pár nappal, megláttam egy csinos, vörös hajú hölgyet az ebédlőben.
Hamarosan megtudtam, Ritának hívják. Harminckilenc éves, özvegy, két gyerekét évek óta egyedül neveli. Százhatvan centire becsültem magasságát, legfeljebb ötvenöt kilós lehetett. Nem volt címlaplány (két gyerekkel?! ), de csodálatos mosolyát sokan megirigyelnék.
Negyvenhárom éves voltam, eredetileg – apám után – Robertnek kereszteltek, de a család Dannynak hívott, második keresztnevem szerint. Amikor anyám második férje örökbefogadott, megfordítottam keresztneveim sorrendjét is.
Azt biztosan tudtam, nemzőapám hatéves korom környékén elment a kishúgommal. Anélkül, hogy meghívta volna anyámat a temetésre, utólag közölte húgom halálát. Apám, ez a kurafi, is eltűnt, holttá nyilvánították.
Huszonkét évesen megnősültem, de négy év múlva megözvegyültem. Azóta egy nőt sem szerettem annyira, hogy megházasodjak.
Az autó, csónak, repülés, szombatonként golf és tenisz töltötte ki időmet. Mintegy száznyolcvanas magasságomhoz nyolcvanöt kiló társult. Jó partinak számítottam, ezért néhány lány, mérsékelt sikerrel, megkörnyékezett.
Egyik délután háromkor mentem le kávézni. Rita is ott volt, mosolyogva köszöntött. Másnap pontosan háromkor ismét lementem, és Rita mintha már várt volna.
A következő hónapban minden délután háromkor együtt kávéztunk, és egyre többet beszélgettünk.
Elhívtam a munkahelyi karácsonyi bulira, nagyon jól éreztük magunkat, de sietett haza gyerekeihez. Kárpótlásként meghívott a házukban rendezett szilveszterre.
A buliban mindketten viszonylag józanok maradtunk, és persze élveztük az éjféli csókot. Később félrehúzódtunk csókolózni. Nem sokkal jutottunk tovább, mert magába hagyta a lakásban. Akkor értettem meg, mély érzelmek ébredtek bennem.
Január közepén este hatalmas zivatar tört ki. Csengettek.
Köntösben nyitottam ajtót, ott állt Rita bőrig ázva, reszketve.
– Az utcádban állt le a kocsim. Nem tudok hazamenni.
– A ruhádat vesd le megszárítom! Egy forró zuhany felmelegít! – tereltem a fürdőmbe.
A nappaliban feltekertem a gázkandallót.
Egy , tiszta köntössel és törülközővel kezemben kopogtattam a fürdőszobám ajtaján.