Egy üzletasszony naplója 1. rész

Előszó

Egy Vas megyei kisvárosban láttam meg a napvilágot 1970 őszén. Abban az évben, amikor a Genezis együttes újsághirdetés útján keres dobost, először rendezik meg a "Föld Napja" környezetvédelmi akciónapot, s ekkor születik Nagy Tímea, bajnok párbajtőrvívó és Andre Agassi, amerikai teniszező. Családunk az átlagnál szerényebb körülmények közt élt, de nem nyomorogtunk. Apám francia, a háború alatt ismerkedett meg anyámmal. Vallásosak voltak, s engem is próbáltak úgy nevelni, de azok az idők nem voltak megfelelők, s a hitben engem leginkább a szolidaritás, a szegények megsegítése, az őszinteség fogott meg, s persze biztosította kislányként a nyugalmas, félelem nélküli éjszakákat. Szüleim nagyon sokat dolgoztak, s nyughatatlanságukat én is örököltem.
Nyugat-Magyarországon az élet nem volt könnyű a háború után, bár mire én megszülettem, már jobb idők jártak. Az általános és középiskolában jó tanuló voltam, tanáraim kedveltek és osztálytársaimmal is jól kijöttem. Első – nem önkezű – szexuális élményeim is itt szereztem, mint oly sokan rajtam kívül. Akkor nem tulajdonítottam neki különösebb jelentőséget, habár persze jólesett. Azt hittem ez olyan, mint ünnepnapokon a torta. Sosem láttam vagy hallottam kúrni a szüleimet, de még csak csókolózni vagy ölelkezni sem. A szex abszolút tabu téma volt nálunk, s mindenre magamnak kellett rájönnöm.
Hogy miért írom ezt a könyvet? Először is: egész életemben naplót vezettem a velem történt fontosabb eseményekről. Hogy miért kezdtem el, fogalmam sincs. Talán mert barátnőimtől hallottam milyen jópofa dolog. Aztán mikor kamaszodtam, jólesett visszaolvasni egy-két élményemet. Felizgatott. Benedvesedtem és nagyot maszturbálva kielégítettem magam. Felizgult állapotban nagyon nedves leszek mind a mai napig – a nőgyógyászom szerint valószínűleg a Bartholin-mirigyek fokozott termelékenysége miatt – s szeretem nézni levemtől csillogó szeméremajkaimat, s szeretem nézni, ahogy mások, nézik. Ez még jobban felizgat, s már csak hajszál választ el az orgazmustól. De a kielégítést most már másra hagyom. Így még jobb.
Ja, hogy miért is írom mindezt le? Hát megvannak a naplóim, amik persze rengeteg egyebet is tartalmaznak.