Évike 6. rész

Évike szomorúan üldögélt cellájában már több órája, és egyfolytában Csilla járt az eszében, amikor belépett a mester. A popsi kitisztításához szükséges eszközöket hozott magával, átadta neki, és megkérte, hogy alaposan tisztálkodjon meg a segítségével.
Ő is visszajön nemsokára. Valóban, Évike még hozzá sem kezdett, amikor ismét megjelent. Egy nagy kosárban egy halom
ruhát hozott, és ledobta az ágyra az egészet.

– Ezeket majd pakold el a szekrénybe, – mondta a mester.
A zsebéből egy apró kulcsot vett elő, és letette az asztalra.

– Ez a kulcs a bilincsekhez való. Itt hagyom neked. Ezután, ha itt vagy, bármikor leveheted őket. Ha föl kell tenned, majd mindig szólok előtte. A ruhákat is szabadon használhatod. -
Elmondta még azt is, hogy András és Csilla már elmentek, és a többiek sem jönnek már ma. Ujjból csak ketten voltak a házban.

– Nyitva hagyom neked az ajtót, ha mindennel végeztél, és kedved van, gyere ki utánam a kertbe.
Évike meglepődött a mester szavain, igaz, eddig is kimutatta, hogy megbízik benne, de most úgy érezte ujab kedvezményeket kapott. Előbbi szomorúsága észrevétlenül elmúlt, Csilla sem járt már állandóan az eszébe. Szeretett volna a mestere nyakába ugrani, és össze – vissza csókolni, de nem merte ilyen nyíltan kinyilvánítani az érzelmeit, különben is már kiment a kertbe. Nem is tudta hirtelen mihez fogjon. Legelőször a kulcsot emelte föl az asztalról, és levette a bilincseket magáról. Eddig sem zavarta különösen, csak a lábán majdnem minden lépésnél összeértek, a kezén levők pedig a testéhez dörzsölődtek a mozgás során, és így sosem tudott teljesen megfeledkezni róluk. így most könnyűnek és szabadnak érezte magát. Hozzálátott a ruhák elrendezéséhez. Volt a cellájában egy beépített szekrény, de még eddig sosem keltette föl a kíváncsiságát. Teljesen üres volt. A ruhákat sorban átnézte, és összehajtogatta. Volt közte szinte minden, a bugyitól a fürdőköpenyig, a harisnyától a szoknyákig, blúzokig. Néhány cipő, és papucs is volt. Amennyire tudott sietett, ment volna már a mesterhez. De egy dolog még hátra volt.
Ki kellett tisztítani a fenekét. Jobb minél előbb túllenni rajta, gondolta, holott nem voltak kellemetlen élményei ezzel kapcsolatban, csak már alig várta, hogy a mester közelében lehessen. Kezébe vette a csöveket, amit a mester a mosdóba tett, de ez nem olyan volt amit eddig használt. Vizsgálta, tanulmányozta, de sehol sem találta a tartályt amit meg lehet tölteni vízzel, ellenben a cső végén menetes csatlakozó volt. Nem tudta mit kezdjen vele, amíg föl nem fedezte az ellendarabját a mosdó csapján. Eredetileg tusoló csatlakoztatására szolgált, és egy kis karral lehetett a vizet ebbe az irányba váltani. Rácsavarta a cső végén levő csatlakozót, ami pontosan illett rá, ehhez lett készítve. átváltotta a kart, és megnyitotta a meleg vizet. A cső végén langyos víz folyt a mosdóba. Évike folyatta egy darabig, hogy kitapasztalja milyen meleg, de pont olyan volt, hogy hideg hozzákeverése nélkül is kellemes volt a hőmérséklete. Elzárta a vizet, és azt az eszközt vette szemügyre amit a fenekébe kellett helyezni. Ez is más volt mint az eddigi. Jóval vastagabb volt tőle, az elejétől a közepéig fokozatosan vastagodott, majd a másik vége felé ismét vékonyabb lett, és a tövénél volt egy pereme. Ide csatlakozott a hajlékony műanyag cső, ami a mosdó csapjához volt vezetve. Évike ahogy tanulmányozta az eszközt, egyre izgatottabb lett. úgy érezte, ez valami ujj dolog, amit még nem próbált. Kissé bizonytalan kézzel a popsija bejáratához helyezte a csövet, és enyhe nyomással megpróbálta bevezetni. A lukacska azonban túl száraz volt, és a cső végén kibuggyanó víz sem tette elég síkossá. érezte, így nehezen fog sikerülni. Elkezdett kutatni a piperecikkek között, ahol talált is egy kis tégelyben valamilyen kenőcsöt. Kellemes de enyhe illata volt, gondolta ez biztosan megfelel. Az ujjára vett egy kicsit, és bekente vele a végbélnyílást, és környékét. Leguggolt, hogy jobban hozzáférjen, és a következő adagot a lukacska belsejébe kente. érezte, hogy milyen csúszós, az ujját könnyedén mozgatta ki – be.

Kezébe vette a csövet, és ismét megpróbálta betolni. Most már könnyedén csúszott, és érezte, hogy a vastagodó rész feszíti szét a végbélnyílása izomzatát. Kezdett kellemetlenné válni. Visszaengedte a csövet majd ujjból megpróbálta. Néhány próbálkozás után a cső teljesen becsúszott a popsiba, a vastag része túljutott a fenék záróizmán. Mivel ujjból vékonyodott, és a kis izomkarika szorította, inkább befelé csúszott magától, amíg a tövénél levő perem nem engedte tovább. Évike jó ideig eljátszogatott vele. Régebben sohasem próbált ilyet, és ha ugyan kezdetben egy kicsit kellemetlen is volt, de ez hamar elmúlt. Mivel nagyon fogékony és kíváncsi volt minden ujjra, egy kis idő után már érdekesnek találta, ahogy a cső betolásával legyőzi a záróizom ellenállását. észrevette, hogy ha betolja, nem csúszik ki, nyugodtan fölállhat, nem kell fognia. Tett néhány lépést oda – vissza, amíg a cső engedte, próbálgatta milyen érzés egy idegen tárggyal a fenekében sétálni. Furcsa volt, egy kicsit talán izgató is. Kemény volt, és ahogy lépegetett, a teste belsejében olyan helyeken mozgott, olyan érzéseket keltett, amit még soha addig nem érzett. Egyre izgatottabb lett tőle, megfeledkezett mindenről, csak erre tudott gondolni, roppant izgalmasnak érezte, ahogy valami újdonságot fedez föl magában. A mosdóhoz lépett, és óvatosan megnyitotta a csapot. Először nem érzett semmit, csak néhány másodperc után érzékelte a víz áramlását. Várt, de nagyon lassan csordogált, ezért nyitott még egy kicsit a csapon. Most már gyorsabban folyt befelé, megtöltve a popsi belsejét. Megijedt, mert érezte, hogy ez egészen más mint amikor a tartályból ment a víz, ennek a nyomását nem tudja legyőzni.

Gyorsan elzárta a csapot, vigyázva kihúzta a csövet a fenekéből, de még így is kifolyt egy kicsi a padlóra, és elhelyezkedett a WC – n. érezte ahogy kavarog a víz a beleiben, majd ellenállhatatlanul kitör, jó sok szennyet is hozva magával. Amikor elfogyott, bevezette ujjból a csövet. Most már könnyedén tudta betolni, alig volt ellenállás a záróizmánál. Megnyitotta a csapot, már nem olyan óvatosan mint az előbb, érezni akarta a víz áramlását befelé. áramlott is rendesen, és mivel a sok szenny már nem zárta el az útját, akadálytalanul töltötte meg Évike beleit.

Érezte a víz súlyát a hasában ahogy húzta lefelé, és elzárta a csapot. Várt egy kicsit, és mivel már nem feszítette annyira, kicsit ujjból megnyitotta. A langyos víz lassan, de megállíthatatlanul folyt befelé, egyre jobban feszítette a hasát. Arra gondolt, ha nem állna módjában a csapot elzárni, nagyon tudna lenni. Már nem bírta tovább, és gyorsan elzárta. Teljesen megteltek a belei, egy csöpp sem fért volna már több bele. óvatosan leült a WC – re, és ott húzta ki a csövet. Vissza akarta tartani a vizet ameddig tudja, de a vastag cső egy dugó szerepét töltötte be, és eltávolítása után a rengeteg víz robbanásszerűen tört ki a fenekéből. Le is tett róla, hogy visszatartsa, mert ahogy csökkent a nyomás a hasában, hatalmas megkönnyebbülést érzett, szinte repült, olyan könnyűnek érezte magát. Csodálatos érzés volt, azonnal meg kellett ismételni. Visszatette a csövet, a záróizma már teljesen laza volt, szinte semmi ellenállást nem érzett. Megnyitotta a csapot, és a víz ujjból elkezdett legyőzhetetlenül folyni befelé a popsijába. Egyre jobban kitöltötte a hasát, egyre jobban feszítette. Most hamarabb elzárta a csapot, nem akarta, hogy annyira megteljen mint az előbb. Lassan kihúzta a csövet, és próbálta a vizet benttartani. Egy kicsi kifolyt, de sikerült. Ehhez azonban erősen szorítania kellett a fenekét. Kíváncsi volt, meddig bírja, megtett néhány lépést, lassan leguggolt, de érezte, hogy így sokkal jobban feszül a hasa. Leült a székre, fölállt, közben már remegett a lába az erőlködéstől.

Megpróbált lefeküdni az ágyra, kockáztatva, hogy az egészet összepiszkítja, de meglepődve tapasztalta, hogy jóval könnyebb fekve visszatartani. Pihent néhány percet így, de érezte hogy fogytán az ereje, a lába már fekve is remegett. Gyorsan megpróbált eljutni a WC – ig, de csak egy másodpercen múlt, hogy sikerült. Amikor leült azonnal vastag sugárban lövellt ki a víz a testéből. Ujjból érezte a megkönnyebbülést, félig önkívületi állapotban szárnyalt a teste. Megvárta amíg minden víz távozik, megtörölközött, majd az ágyhoz vánszorgott, és ledobta magát. Forgott vele minden, a szíve szaporán vert, úgy érezte sikerült a saját testén valami olyan újdonságot fölfedezni amiről eddig még nem is gondolta, hogy létezik. Teljesen elvesztette az időérzékét, nem tudta mennyi ideje fekszik ott, de lassan kezdett magához térni. Az első gondolata a mester volt, az hogy már biztos várja őt. Föltápászkodott, de még mindig hatása alatt volt az előbbi kalandnak. Elpakolta az eszközöket, eltüntette a padlóról a víztócsákat, megmosdott, megmosta az altestét is. Indulni akart a mesterhez, de szorongott, hogy biztosan észre fog venni rajta valamit. Nem tudta, hogy miért, de bűntudatot érzett. A mester csak azt kérte tőle, hogy tisztálkodjon meg hátulról is, ő ezzel szemben sokkal többet tett, izgalmat élvezetet okozott önmagának, holott ez a mester előjoga. Még egyszer belenézett a tükörbe, és mivel semmi szokatlant nem látott magán, bátortalanul elindult kifelé. A meztelenséget már teljesen megszokta, nem okozott semmilyen problémát számára. Meleg nyár volt, nem fázott még egyszer sem. Nem tudta merre kell menni, a ház nagy volt, és ő még csak egy részét látta. Ahol eddig járt, az a bejárat felőli oldal volt, arra nézett a mester szobájának az ablaka is. Most azonban úgy gondolta, a ház hátsó feléhez kell mennie, ott lehet az a kert amit a mester említett.

Az Évike cellája egy sötét folyosóról nyílt, aminek csak a végén volt ablak, és adott egy kis fényt. Ez a folyosó egy másikba csatlakozott, ebből több ajtó nyílt mindkét oldalra. Tudta, hogy rajtuk kívül nincs más a házban, mégsem mert benyitni találomra egyiken sem. Látta, hogy nem messze résnyire nyitva van egy ajtó és fény szűrődik be rajta, egyébként félhomály volt.

Odament és benyitott. Néhány másodpercig nem látott semmit a vakító napfénytől, de amikor a szeme megszokta, egy hatalmas teremben találta magát, aminek az egyik fala teljesen üvegből volt. Ezen sütött be a délutáni nap pontosan szembe. A túlsó üvegezett oldalon látott egy ajtót, ami a szabadba vezetett. Egyenesen oda tartott. Ez egy nagy nyitott teraszra nyílt, amin napernyős asztalok voltak, néhány székkel. A terasz előtt pontosan középen úszómedence terült el, valószínűtlenül kék vízzel, amit keskeny járda, és zöld gyep vett körül. évikének szét kellett néznie mire tekintetével megtalálta a mestert. A medence egyik oldalán egy kisebb fa árnyékában, fürdőnadrágban, nyugágyban fekve hűsölt. Valamit olvasott, és közben kortyolgatott. Bele volt merülve, nem vette észre Évike érkezését, csak akkor amikor már teljesen előtte állt. Felnézett, és letette az újságot.

– De jó hogy jössz, már nagyon vártalak. Gyere ide! – mondta, és kinyújtotta felé a kezét. Évike közelebb lépett. ő magához húzta, és végigsimogatta a testét.

– Minden a rendelkezésedre áll. – mutatott körbe – napozhatsz, úszhatsz, azt csinálsz amit akarsz. -
A délután hátralevő részét felhőtlen szórakozással töltötték el. Évike először egy kicsit lefeküdt napozni, de nagyon melege lett, ezért kipróbálta a medencét. Kellemesen hűs vize volt, jólesett magát lehűteni benne. Elég nagy volt ahhoz, hogy jó néhány karcsapást lehessen úszni benne, és az egyik oldalán mélyebb volt, itt nyugodtan lehetett fejest is ugrani. Évike megvadult a szabadságtól, és úgy viháncolt mint egy gyerek. A mélyebb oldalon beugrált a vízbe, átúszta a medencét, a másik oldalon kimászott, és kezdte ujjból. Közben lemerült az aljára, pocsolt, fickándozott a vízben. Amikor elfáradt, leterített egy törülközőt a fűre a mester mellé és ráfeküdt, úgy hogy a testét érje a nap. Lihegett a sok úszástól és ugrálástól. A mester töltött neki egy nagy pohár üdítőitalt, átnyújtotta, közben cirógatta a testét. Évike vadóc kedve még nem múlt el, amint egy kicsit megpihent folytatta tovább. De ez nem volt elég neki, kezdte provokálni a mestert. Kijött a medencéből, tenyerében vizet hozott, és lefröcskölte vele. ő egy darabig mosolyogva tűrte, de aztán fölpattant, és kergetni kezdte évikét. Nagyokat nevetve kergetőztek a medence körül. Egyszer a mesternek sikerült elkapni a vadóc lányt, de ő sikongatva kapálózott, és mind a ketten bezuhantak a vízbe. Ott folytatták tovább. A mester aki egyébként mindig visszafogottan és megfontoltan viselkedett, most úgy játszott mint egy . átragadt rá Évike viháncolós hangulata. Évike szintén. Teljesen megfeledkezett mindenről, felhőtlenül boldog volt. A medencében hancúroztak, amikor a mester ujjból elkapta évikét. Eddig mindig elengedte, hogy előlr? l kezdhessék, de most nem enyhült a szorítása. Magához húzta, és szorosan hozzásimult. Évike megadta magát, és a nyakába kapaszkodott, ő is hozzásimult. A mester ölbe vette, úgy vitte ki a medencéből, és letette a törülközőre.
A szájától kezdve hozzálátott, és végigcsókolta az egész testét. Évike vonaglott a gyönyörűségtől a mester kezei között. Borzasztóan vágyott a kielégülésre, és tudta, hogy most meg is fogja kapni. A mester már a combjait simogatta, ő pedig rögtön felhúzta a lábait, és szétnyitotta, kiéhezett punciját. érezte amint ujjaival szétnyitja a nagyajkait, és a csiklóját keresi a rejtett zugocskában. Rögtön utána a mester nyelvét, és leheletét érezte rajta. Felnyögött a gyönyörtől, és érezte ha így megy tovább, pillanatokon belül elélvez. Pedig ő mást is akart. A mester hímtagját akarta érezni a testében, azt ahogy beléhatol, és kitölti az egész punciját. Próbálta összezárni a lábát, hogy ne izgassa tovább, a mester nem is erőltette, hagyta évikét érvényesülni. ő megérezte ezt, és átvette a kezdeményezést. A fürdőnadrágját akarta lehúzni, de az már nem volt sehol.

Évike nem vette észre mikor vehette le, de nem is nagyon törte rajta a fejét. Kezébe vette a mester szerszámát, amely már merev és hatalmas volt addigra. Fölé térdelt, odaillesztette a végét a bejárathoz, és mohón ráereszkedett. Könnyedén hatolt bele, a puncija már egészen síkos volt. Egészen ráült teljes súlyával. Már szinte fájt annyira nyomta befelé, érezni akarta az egészet a testében.

Hiába igyekezett, nem tudta már beljebb tornázni, elkezdett lovagolni rajta. Minden egyes ütemnél felnyögött, egyre hangosabban, ahogy érezte hogy közeleg a kielégülés. Gyorsan és minden tagjára kiterjedően áradt szét benne a gyönyör.
Izmai megfeszültek, torkából földöntúli kiáltás tört elő, elérkezett amire annyira vágyott. Görcsösen vonaglott még egy kis ideig, majd rádőlt a mester mellkasára. Egész teste elernyedt, teljesen mozdulatlanul feküdt, csak szapora lélegzése árulta el hogy él.

Néhány percig tartott az egész. A mester átölelte a hátát, és óvatosan megfordult vele. Kihúzta még mindig merev szerszámát, kezébe vette a félig alélt lány arcát, és csókokkal árasztotta el. Hosszú ideig némán pihentek egymás mellet, majd a mester ismét simogatni kezdte Évike testét. Jólesett neki. A simogatás mindig jólesett. Behunyta a szemét, és hagyta hogy kényeztessék a mester nagy kezei. A mellét simogatta, két tenyerében szinte elveszett a cicije. Föléhajolt, és a bimbóit a nyelvével és a szájával izgatta. Évike teste válaszolt a kényeztetésre, és a mellbimbói megkeményedtek, szinte ágaskodtak. A simogatás, cirógatás lejjebb vándorolt, lassan végig a mellkasán és a hasán amíg ujjból el nem érte a szeméremdombját. A combocskái reflexszerűen nyitlak szét, utat engedve a rejtettebb részekhez is. Teljesen nedves volt még az előbbi akció következtében, könnyedén lehetett mindenhol simogatni. A csiklója még nagyon érzékeny volt, megrándult a teste amikor a mester hozzáért.

Először csak csiklandozta a simogatás, de ez hamar elmúlt, egyre jobban felizgatta. Behunyta a szemét, teljesen elengedte magát, és ellazultan élvezte amit a mester csinált vele. Nem tudta, de nem is érdekelte mit és hogyan csinál, de nagyon jó volt az biztos. Hamarosan a leheletét érezte a punciján, nyelvével pedig a csiklóját simogatta. Egyre emelkedett évikében a gyönyör érzése, egyenes úton haladt afelé, hogy ujjból elélvezzen. Egyszer abbamaradt a csiklója izgatása, és rögtön utána érezte, hogy a mester ujjaival szétnyitja a kisajkait, és a bejárathoz illeszti a szerszámát. A puncija teljesen nedves volt a nyalogatás és az izgatás miatt is. A mester nagyon lassan, óvatosan hatolt bele, mintha félne, hogy valami baja történik. Hosszan végigtolta, amíg el nem érte a hüvely boltozatát. Évike teljes egészében érezte a testében a mester szerszámát, a puncija belseje hozzáidomult, és fölvette a formáját. Hanyatt feküdt, lábait széttette, és kissé fölhúzta. Csodálatos volt. A mester lassan elkezdett mozogni előre – hátra, mindig kissé gyorsítva az ütemet. Egy idő után föltérdelt, és az ujjaival megkereste Évike csiklóját. A mozgás ütemében simogatta izgatta. ő már hangosan nyögött minden ütemnél. Simogatás nélkül is hamarosan elélvezett volna, de így felgyorsult a dolog. A mester is már közeledett hozzá, és a csikló simogatásával szabályozta, hogy egyszerre érjék el a csúcspontot. Évike érezte ahogy elhatalmasodik rajta az orgazmus. Kezével megfogta a térdeit, hogy mégjobban szét tudja tenni a lábait, de közben érezte azt is, hogy a mester farka mégjobban megkeményedik és megnő, majd egy pillanat múlva belelövell a puncija mélyére. Hirtelen lábaival átfogta a csípőjét, és úgy húzta magát mégjobban rá a farkára.

Görcsösen szorította, azt akarta, hogy soha ne legyen vége. A mester ráhajolt, és összeölelkezve simultak egymáshoz. Hosszú percek teltek el, és némán feküdtek egymás mellett, Évike fejét a mester vállán nyugtatta, és egyik karjával átölelte a mellkasát.
Végtelen nyugalom és boldogság töltötte el. Egész teste ellazult, vonásai kisimultak. Talán még soha nem volt ilyen megelégedett és nyugodt mint most.

A mester mozdult meg először. Fölkelt, és a medence szélénél levő zuhanyozóhoz ment. A délutáni nap laposan sütött, de még elég erősen melegített. Mindketten alaposan megizzadtak. Évike először hunyorogva nézte, aztán ő is követte mesterét. Együtt álltak a zuhany alatt, hűsítve felhevült testüket. Évike nem tudott betelni a mester érintésével, először csak véletlen ért hozzá a melle, de utána szándékosan dörzsölte oda, simogatva vele a bőrét. ő viszonozta a simogatást, keze Évike kerek fenekét masszírozta. Időnként széthúzta a popsiját, és ujjai a végbélnyílás körül matattak. Közben zuhogott rájuk a hűsítő víz a zuhanyozóból. A mester ujja egyre inkább be – behatolt Évike popsijába. A víz kissé síkossá tette, nem volt számára kellemetlen. átölelte, és közben a fülébe súgta:

– Szeretném ezt a lukacskát is kipróbálni, ugye nem bánod? -

Évike természetesen beleegyezett, de nem csak a mester iránti lojalitás miatt, hanem izgatta a dolog, ezt is szerette volna megtapasztalni. Most már értette miért kérte a mester arra, hogy tisztítsa ki a popsiját, és miért azt a csövet adta neki amit használt.
A mester elzárta a zuhanyozó csapját, és kézen fogva egy alacsony napozóágyhoz vezette évikét. Vastag puha törölközőt vett elő, és belebugyolálta a csuromvizes lányt. Mindenhol alaposan megtörölgette, majd ő is megtörölközött. Megkérte, hogy térdeljen a napozóágy elé közepes terpeszben, de előtte egy szivacspárnát tett a fűre, hogy puhább legyen. Hasonló volt a napozóágyon is. Elhelyezkedett mögötte, ő is letérdelt Évike lábai közé. Két kezével megfogta a melleit, és hozzásimult. Évike a fenekével érezte a mester ágaskodó férfiasságát. Egy darabig simogatta a melleit, majd a teste gyöngéd nyomásával hasra fektette évikét a napozóágyra. ő engedelmesen lefeküdt, szétnyíló, formás popsiját a mesternek. Először a hátát és a derekát simogatta végig, majd a feneke két oldala következett. Ujjaival széthúzta a farpofákat, és a végbélnyílás környékét simogatta. Már előtte oda volt készítve egy tégelybe kenőcs, Évike csak azt érezte hogy a mester valamivel bekeni a feneke nyílását. Alaposan bekente a környékét, és a lyukba is jutott belőle. Igyekezett nyugodtan feküdni, és minél jobban ellazítani magát, mégis időnként önkéntelenül összerándult a popsija izomzata. Izgalmas volt ahogy a mester a lukacskája környékét simogatta. Ujja egyre többször behatolt a nyílásba is, óvatosan tágítgatva. Aztán már nem csak egy ujját használta a kis izomgyűrű kitágítására.

Mindent nagyon óvatosan gyöngéden csinált semmilyen fájdalmat nem okozva évikének. Amikor már könnyedén tudta két ujját is bedugni, anélkül, hogy a záróizom összerándult volna, valami mást érzett Évike a popsija bejáratánál. Sokkal vastagabb volt és egész más volt az érintése. Enyhe nyomást érzett, és a végbélnyílása önkéntelenül összerándult. A mester hímtagja volt az. is legyőzhette volna a záróizom ellenállását, de inkább visszavonult, és folytatta a simogatást, tágítgatást az ujjával. Megvárta amíg ujjból ellazul, akkor odaillesztette a szerszámát, és azzal simogatta tovább. Gyengéden nyomta csak, tett rá még egy kis síkosítót, szinte észrevétlenül varázsolta egyre beljebb. Már túljutott a záróizmon anélkül, hogy ujjból összerándult volna. Megszokta a kis lukacska az ingerlést, nem akarta már az idegen testet kilökni magából. Szűk volt, de nem szorult össze görcsösen. Évike kicsit félt attól, hogyan fog a mester méretes farka elférni a fenekében, de ő olyan gyöngéd és türelmes volt, hogy félelme egyre inkább elszállt, és az izgalom lépett a helyébe.
Tudta, hogy most nem fog neki fájdalmat okozni, most nem a ideje van. Teljesen ellazította magát, és várta hogy mélyebbre hatoljon.
A mester óvatosan elkezdett mozogni, minden lökéssel kicsit beljebb nyomulva. évikének a popsiját már teljesen kitöltötte a mester szerszáma, a belső végén valami keménynek ütközve. Próbálta magát mégjobban ellazítani, de minden ütemnél amikor a hímtag teljesen fölnyársalta, kellemetlen nyomást okozott, mélyen a teste belsejében. Ennek ellenére erősen izgató volt az egész, nem próbált meg szabadulni a helyzetből. Tudta, hogy így nem tud elélvezni, de úgy érezte a mester már nem járhat messze tőle. Jó érzés töltötte el, hogy így is képes örömet okozni neki, és ez egy kicsit fokozta az izgalmát. A mester egyre szaporábban lélegzett, és két kézzel megmarkolta Évike derekát, úgy folytatta tovább. Próbálta kissé visszatartani magát, az utolsó néhány lökésnél, mert nem akarta, hogy már az első alkalommal kellemetlen élményeket szerezzen. Évike számított rá, amikor a derekát megfogta, hogy nem fogja kímélni, de a várt fájdalom elmaradt, csak a szétáradó forró spermát érezte a testében. A mester ráhajolt a hátára, hozzásimult, és pihent egy kis ideig. óvatosan kihúzta a szerszámát az ellazult lukacskából, és elterült a füvön. Évike fölkelt, és a mesterét nézte. Arcán megelégedettséget látott. Boldog volt, hogy örömet tudott neki okozni, és azért is mert tudta, hogy vigyázott rá. Elhatározta, amint lehetősége lesz ujjból megpróbálja. Lehet, hogy néhány alkalom után ő is túljut az enyhe izgalmi állapoton, és ha a mester is segít, egyre jobb lesz.

Fölállt, és most ő nyújtotta a kezét a mesternek. Ujjból közösen lezuhanyoztak, és megtörölgették egymást. Közben a nap is lebukott a látóhatár mögé. A mester egy köntöst terített magára, Évike pedig a szobájába sietett. ő is talált egyet a frissen kapott ruhák között. Fölkapta, és már szaladt is vissza a kertbe a mesterhez. éppen a poharakat akarta összeszedni, de Évike megelőzte. Együtt mentek be a házba, és a mester megmutatta hol van a konyha. Szeretőből pillanatok alatt átalakult konyhatündérré, és remek kis vacsorát ütött össze. Jóízűen megvacsoráztak, közben a telefon. A mester fölvette, Évike feszülten figyelt, de szinte csak igennel és nemmel válaszolt, semmit nem tudott kihámozni a szavaiból.

– Holnap reggel érkeznek a többiek, lehet hogy András és Csilla is jön, de még nem biztos. – Foglalta össze tömören a mester a híreket.