Magda 2. rész

Sokat gondolkodtam az Ildikóval és Tamással eltöltött estén. Annak ellenére, hogy fantasztikusan éreztem magam, elég nehezen tudtam feldolgozni a történteket. Voltak hasonló fantáziáim, néha erotikus álmaim is, de azt nehezen tudtam elfogadni, hogy ilyen könnyen, minden előzetes lelki felkészülés nélkül, képes voltam nemcsak ágyba bújni velük, hanem olyan dolgokra is, amelyektől előzőleg viszolyogtam, mint pl. az, hogy egy idegen férfi a számba élvezzen. Dilemmámat az a tény sem oldotta meg, hogy Ildikó nagyon normálisan és természetesen fogta fel a dolgot és elmondta, hogy örvend annak, hogy én voltam a harmadik személy, mivel megbízik bennem, és amúgy, már rég terveztek valami hasonlót Tamással, de nem találták meg a megfelelő partnert.
Egy kicsit romlottnak éreztem magam, megcsaltam a férjemet, méghozzá nem is akárhogy... és még ráadásul tetszett is...
Egy adott pillanatban már azon a pontom voltam, hogy lesz ami lesz, elmondom a páromnak az egész törénetet. Ildikó beszélt le rola, mintha megérezte volna, hogy mire készülök. – Nehogy eljárjon a pofid édesem, nem éri meg. Jol érezted magad és kész... mi ebben a rossz... nem kell mindent tudjon a férjed-mondta egy beszélgetés alkalmával.
– Semmi értelme kockára tenni a házasságodat, feltéve persze ha nem akarsz válni... Érezd jol magad, éld az életed és kész.

Végül is megfogadtam a tanácsát, és nem mondtam semmit a férjemnek.
Igaza volt a barátnőmnek, amit nem tud, az nem fáj.
Több mint egy hónap telt el az ominozus eset óta, lassan helyrerázódtam lelkileg is. Elfogadtam azt a tényt, hogy megtörtént, jó volt és kész, ez van. A férjem iránti érzelmeimet sem befolyásolta az a történés, mindenek ellenére szerettem a férjemet, és felizgatott a szeretkezés vele is, ellenben az orgazmusok intenzitása meg sem közelítette a Tamással átéltet.
Bár Ildikóval szinte naponta találkoztam, nem hozta szóba egy újabb hármas lehetőségét. Én nem kezdeményeztem, annak ellenére, hogy egyre gyakrabban fordult meg a fejemben, hogy jó volna találkozni velük hármasban.

Amint utólag kiderült, ők azt hitték, a, hogy nem tudtam megfelelő módon feldolgozni a történteket és nem forszírozták a találkozást.