Kolléganő

Az itt leírtak (még) nem történtek meg...

Egy kis irodában dolgozom, egyedül... Illetve már nem sokáig egyedül: az eddig külsősként, megbízásos alapon nekünk dolgozó kolléganő rövidesen állandó munkatárs lesz. Már nagyon várom! Hogy miért? Nézzük csak: szeretem a telt idomokat, és neki igazán szépen teltek jutottak! Váll alá érő (festett)vörös dús hajzuhatag, kék szem, szépen rajzolt száj. Telt, asszonyos mellek, olyan "dejófogásesikrajta" derék és csípő. Telt combok, kerek popsi... húú!
Mostanában többször volt bent, "hogy szokja a légkört". Én csináltam a dolgomat, ő ült mellettem, figyelt, néha segített ebben-abban. Sokat beszélgettünk... bár régen ismerjük egymást, úgy érzem, ez alatt a pár nap alatt elkezdődött valami, ami talán a következő irányba folytatódik:

Reggel. Már megint. Hétköznap. Munkahely. De talán izgalmas lesz: ma jön először dolgozni Andi, az "új" kolléganő! Vajon folytatjuk a megkezdett ki flörtöt? Meddig jutunk? Hmmm... Jó lenne... Itt tartok, amikor megérkezik. Vörös haja kibontva (már tudja, hogy szeretem, ha a hajába túrhatok), kötött pulóver, ami alól áttetszik a melltartó. Kicsit zavarban vagyunk mindketten. Hellyel , természetesen úgy rendeztem el az irodát, hogy mellettem legyen. Mielőtt leülne, megfogom a karját:
– Egy üdvözlő puszi a friss kolléganőnek! – mondom, és közelebb hajolok. Nem tér ki, elvörösödik... ez jó jel, gondolom, és lassan a száját veszem célba. Nem húzódik el. Az első csók inkább csak puszi a szájára. Remeg az ajka. Az enyém is. A következő percben már csókolózunk. Egyre merészebben, nyelvem a szájába furakszik, nyelve simogat, egyre követelőbben. Kezem már a pulóver alatt, egyre feljebb simogatom, elérek a melltartó kapcsához. Egy pillanat, és már ki is van kapcsolva... fel-le simogatom a hátát a pulóver alatt, közben az ő keze is felfedez. Amikor megmarkolom a fenekét, belesóhajt a számba. Érzem a kemény mellbimbókat a mellkasomnak nyomódni, csípőjét közelebb húzva dörzsölöm magam hozzá.