Ház az erdő szélén 1. rész - Felfedezések

Baiersbronn egy bájos kisváros Németországban, a Fekete-erdő mellett, itt élek már három éve, amióta külföldre jöttem dolgozni. Ahogyan sokan mások, én is a jobb élet reményében döntöttem a külföldi munkavállalás mellett. A számításaim félig bejöttek, jobban élek itt, mint otthon, de teljesen függetleníteni még nem tudtam magam, de néhány év múlva talán az is sikerülni fog. Jelenleg egy háromgyerekes családnál (Mülleréknél) dolgozom, segítek a gyerekek és a ház körül. Az első perctől fogva ők foglalkoztatnak, bejelentett munkaviszonyom, és jó betegbiztosításom van, tőlük félórányi sétára élek a lakótársammal, Annával. Egy két hálószobás, nem túl nagy, de takaros kis házat bérlünk ketten. Anna Lengyelországból érkezett Németországba, egy hirdetés során akadtunk egymásra. Ő már fél éve itt élt, amikor én az országba utaztam, és lakótársat keresett. Azóta együtt élünk, és nagyon jól kijövünk, felosztjuk a házimunkát, néha még szórakozni is eljárunk együtt, már ha van rá időnk. Ő egy étteremben dolgozik pincérnőként, mellékállásban pedig egy irodaházban takarít. Ha valaki kiesik, és én éppen ráérek, akkor olykor besegítek neki. Egy kis plusz pénz mindig jól jön.

Aznap szép, kora tavaszi nap volt. Nem volt túl meleg, de kellemes idő volt, friss szellő fújdogált, a levegő pedig tele volt a vadvirágok édes illatával. Késésben voltam, mert éjszaka rosszul aludtam, ezért nehezen keltem fel. Sietve szaladtam le a lépcsőn, közben rángattam fel magamra a blúzomat. Leakasztottam a dzsekimet és a táskámat az előszobai fogasról, és már kint is voltam az ajtón. Tekintve, hogy jó idő volt, biciklire pattantam, és öt perc múlva már meg is érkeztem Müllerék igencsak impozáns házához. Frau Müller már a gyerekeket reggeliztette, amint megérkeztem, megkért, hogy ma maradjak tovább, ha tudok, mert munka után még megy a fodrászhoz és a kozmetikushoz, a férje pedig aznap sokáig fog dolgozni. Bólintottam, majd miután elköszönt a kicsiktől, folytattam a reggeliztetést. Miután mindenki jóllakott, a családi autóba tereltem őket, elvittem őket az iskolába, aztán visszaérve nekiálltam elmosogatni és kitakarítani. Amikor mindennel végeztem, maradt még egy kis időm, mielőtt a gyerekekért kellett volna mennem, úgyhogy leültem a konyhában, és miközben a reklámújságokat olvasgattam ittam egy kávét.