Két szerelmes játéka

Tél volt és kint esett a hó. Nagyon unatkoztam, mivel nem terveztem mára semmit, csak azokat az esze ment sorozatokat tudtam volna nézni, amikhez ma este nem volt kedvem. Ma este egészen máshoz lett volna kedvem, amihez viszont én nagyon egyedül vagyok... Föl is hívtam a barátomat, Zolit, hátha át tud jönni a lakásomra.
– Szia édes! Hogy telt ma a napod?
– Hát, nem volt semmi különös, jól jönne most viszont egy masszázs.
Ezt imádtam benne, hogy mindig tudta, hogy mire vágyom. Na meg persze a csodálatos lényét, a nagy szívét, amit egy nő elképzelni se tud és persze azt, hogy tudtam, mindig számíthatok rá.
– Ha sietsz hozzám, akkor esetleg még lesz időm egy masszázsra – mondtam.
pajkos hangon, amit ő kifejezetten izgatónak tartott. Néha azt is izgatónak tartotta, amikor főzöm vagy tisztítom az ablakot. Olyankor mindig odabújt hozzám és egy hatalmas puszit nyomott a nyakamba. Tudta, hogy elkap a hév, ha a nyakamat csókolgatja, ezért sokszor nem tudtam befejezni az elkezdett munkámat és a végén mindig hancúroztunk.
– Akkor sietek hozzád! Imádlak, és nehogy elaludj!
– Ígérem, nem fogok. Szeretlek.
– Puszi.

És ezzel letette a telefont és rohant is az autójához, ahogy csak tudott. Egy óra készülődés után megvizsgáltam magam a tükörben, hogy elég jól nézek-e ki. Megelégedtem az eredményre. Már csak Zolira vártam.
– Nem lennék képes elaludni – gondoltam magamban – de minden esetre előkészítek egy kis , attól biztos fönt maradunk egy kicsit...
Kis idő múlva lépteket hallottam a lépcsőházban és széles mosollyal nyitottam ajtót egy szál törölközőben. Már a szám, mikor észrevettem, hogy csak a szomszéd néni az, aki egy kis meglepetés sütit nyomott a kezembe és nagy lelkesedéssel kívánt nekem boldog névnapot. Kicsit meglepődött, hogy egy szál törölközőben szájjal nyitok neki ajtót, de hamar el is ment, mert kezdődött a kedvenc sorozata és azt semmiképp sem akarta kihagyni. Meghát gondolom fiatalabb korában neki is volt már ilyenben része, mint amiben nekem lesz néhány perc múlva.

Újabb lépteket hallottam. Most már egy kicsit elővigyázatosabb voltam, ezért magamra vettem egy köntöst.