Fesztivál 1. rész

Ezt a történetet valós esemény alapján írtam meg, ám természetesen egy-két helyen megszaladt a fantáziám. Az események helyszíne egy észak-kelet magyarországi zenei fesztivál. A fesztivál nevét ugyan nem írom le, csak annyit mondok róla, hogy "Thermal rock'n'roll", azoknak, akik jártasak a fesztiválok világában ennyi elég is!

Már két napja tobzódtam a termál, a rock, valamint a csapolt fékevesztett világában. A haverok már rég kidőltek én pedig hajnal három óra felé halál fáradtan süllyedtem el a forró vizes medencében az utolsó korsó . Hátrahajtottam a fejem, becsuktam a szemem, lassan szívtam magamba a termálvíz jellegzetes illatát és hallgattam a hajnali buli átszűrődő hangjait. Elégedetten nyugtáztam, hogy élni jó! Sajnos a nyugalmam nem tartott sokáig. Pár perc telt csak el, amikor egy határozott, nőies hang szólított meg.

– Szia! – kinyitottam a szemem és felmértem a helyzetet. Két csinos, fiatalnak látszó, raszta hajú metál-lány állt előttem, bikiniben.
– Sziasztok! – üdvözültem őket kedvesen, annak ellenére, hogy utálom mikor zavarnak pihenés közben, de mégis csak két jó csaj, na.
– Kérhetünk a ?! – folytatta az egyik gyorsan.

Utálom azt is, ha valaki kéreget tőlem...
Gondolkodtam pár pillanatig az és egyéb önpusztító szerektől berogyott agyammal, majd rájöttem, hogy nincs már szükségem a .

– Tiétek lehet. (... ) de mit kapok én?! – húztam fel a szemöldököm.
– Hozunk majd ! – jelentette ki azonnal lelkesen egyikük.

Bólintottam, hogy rendben, közben tudtam, nem fognak hozni. Kicsit fentebb csúsztam a medencében és odaadtam a . Ők leültek mellém és vidáman csacsogtak, közben nekem is szegeztek egy-egy kérdést. Alap ismerkedős dumálás. Ki vagy? Honnan kerültél ide? Stb... Annak ellenére, hogy egyáltalán nem örültem a két jövevénynek egyre jobban éreztem magam velük. Kezdett érdekelni, amit mondanak, jó beszélgetőpartnerek és nagyon érdekesek voltak. Legnagyobb meglepetésemre az egyikük – Niki – felpattant és megkérdezte:

– Megyek, hozok pár . Hányat kérsz?! – A meglepetéstől kicsit sokkot kaptam, majd kinyögtem:
– Egy elég azt hiszem...
– Na, ne viccelj! Egy egész éjszakára?! – mosolygott kacéran és már viharzott is ki a medencéből.