Az én kis unokahúgom... 1. rész

20 éves fiú vagyok, Balázsnak hívnak. Van egy 14 éves unokahúgom, aki nem vér szerinti, de én 4 éves kora óta ismerem, kiskorában rengeteget foglalkoztam vele, és sosem tettem különbséget közte, és a vér szerinti unokahúgom közt.
A lányt Adriennek hívják, hosszú, szőke haja van, vékony testalkatú, nagyon szép lány. Sosem tekintettem rá nőként, egészen addig, míg két évvel ezelőtt el nem kezdett fejlődni, nőisedni a teste. Kikerekedett a teste, a mellei megnőttek, és a kis pajkos unokahúgból vonzó, csodálatos, fiatal csaj lett, bár a hozzám való viszonya semmit sem változott. Ugyanúgy jött oda hozzám, ugyanúgy ült az ölembe, ugyanúgy ölelt, mint azelőtt.
Tanszünetekben mindig nálunk nyaralt, és ez az idén sem volt másképp. A másik, "valódi" unokahúgom most nem jött el, mert őt az anyja vitte el nyaralni, a bátyjuk, aki velem egyidős pedig a Balatonon töltötte a nyarat a haverjaival.
Adrienn, szokás szerint hol az én ágyamban, hol öcsém szobájában aludt, ahogy épp kedve tartotta. Ma este épp én voltam soron. Szerettem vele aludni, mert nagyon jól szórakoztunk, gyakran hajnalig. Olvastunk, társasjátékoztunk, a plüssjátékaival hülyültünk, és mindenféle egyéb játékokkal szórakoztattuk egymást.
Szóval, aznap éjjel is velem aludt a "királylány" (így hívtam). Nagyon fáradtak voltunk mindketten, mert egész nap bicikliztünk. Forró, júniusi nap volt, az éjszaka szintén nagyon meleg volt, ezért rajtam csak egy alsónadrág volt, rajta pedig egy bugyi és egy rövid hálóing. Ahogy mellém feküdt, éreztem a tusfürdőjének kellemes illatát, és mivel az ágyamat nem rég cseréltem le egy újabb, de kisebb fekhelyre, elég közel kellett elhelyezkednie hozzám, hogy ne essen le. Ahogy kis teste hozzámért, éreztem kemény mellbimbóit, és mivel elég rég nem voltam csajjal, hamar felizgultam, persze próbáltam takargatni. Felvettük a szokásos "alvó – pózt": ő háttal nekem, én átöleltem a csípőjét. Hat éves kora óta minden este, amikor csak nálam aludt, így szenderültünk álomba. Ebben a pózban viszont a feneke erősen nyomta a farkamat, így hátrébb húzódtam. Mikor már csukott szemmel feküdtünk, egyszer csak megszólalt:
– Balázs, olyan melegem van!
Mondtam neki, hogy dobja le a takarót, úgy sincs szükség rá, és úgy is tett. Hamarosan megint megszólalt:
– Ajj, ilyen forróságban nem lehet aludni!
Én már kezdtem unni a nyafogását, mert nem tudtam tőle aludni. Miközben forgolódott mellettem, megszólaltam: