Last minute

Pár éve történt, augusztusban szereltem le. Amíg benn voltam, a barátnőm férjhez ment, a haverok, meg mind nyaralni voltak, én meg ott álltam egyedül, és nem tudtam mit kezdeni a fene nagy szabadságommal. Naphosszat lófráltam az utcán (az se volt semmi, a hosszú bezártság után), amikor egy utazási iroda kirakatában megpillantottam egy hirdetést. Last minute utakat , így szezon vége felé elég olcsón. Gyorsan elrohantam a fateromhoz és kértem, hogy fizessen be egy ilyenre. Szerencsém volt, mert éppen nem rég kapott valami jutalom félét, ezért könnyen ráállt a dologra. Visszamentem az irodához és elintéztünk mindent. Két vagy három nap múlva jött is az üzenet, hogy minden OK másnap már indulhatok is Görögországba. A fatertól kaptam egy kis pénzt valutára, no meg szerencsére meg volt még az a pénz is, amit a rokonoktól kaptam, mikor leérettségiztem, így hát semmi akadálya nem volt az indulásnak. Az út nem volt különös, leszámítva, hogy marha meleg volt. Egy tengerparthoz közeli kempingben volt a szállásunk, bungalókban.
Vas bodegák voltak, lamellás üvegablakokkal. Szépen meg lehetett főni benne, ezért igyekeztünk minél kevesebb időt ott tölteni. Volt egy – két program, városnézések, múzeumok, meg romok, ami egész jó volt, de többnyire a tengerparton idétlenkedtünk.
A társaság egész tűrhető volt, meglepetésemre fiatalok is voltak egy páran. Hamar rátaláltunk a megfelelő helyi kocsmákra és megkóstoltuk az ottani specialitásokat.
Szuflaki recina úzó, fetasajt, meg a sok gyümölcs. Egyik este elég sokáig el voltunk, és igen csak jókedvűen tartottunk hazafelé. A bungikban még mindig qurva meleg volt, ezért elhatároztuk, hogy lemegyünk a partra. A hold teljesen bevilágította, így hát egészen jól lehetett látni, annak ellenére, hogy elég késő volt. A strand végén egy szikla mögött egy kisebb öböl volt. Ide tartottunk. A még mindig meleg homokban üldögélve iszogattunk, hülyélkedtünk tovább. Egyszer csak az egyik srác kitalálta, hogy meg kéne fürödni. Ezt többen helyeseltük, de néhányan, főleg lányok húzódoztak tőle, mert nem volt nálunk fürdőruha. Mi azonban nem vitatkoztunk, hanem, egyszerűen kiugrottunk a rövidgatyákból. Pólót le azután irány a víz. A tenger itt nem volt túl mély, elég hosszan be lehetett menni és még mindig csak kb. mellig ért. Mi meg a kellemesen simogató vízben pancsolni kezdtünk, mint a gyerekek. Az ellenkezők közül néhányan zavartan vihogtak, de némi rábeszélésre később ők is bemerészkedtek.