Barátok

A fiú szorosan a lány mellett ült. Nemrég ismerkedtek meg.

– Mondtam már, hogy nem hiszek a fiú – lány barátságban – nyögte a srác.
– Tudom, mondtad, de azt nem értem miért?
– Miért, miért? Mert azt mondják, hogy valamelyik mindig többet akar.
– És te hiszel ebben?
– Jah.
– Többet akarsz?
– Igen.
– Ennél is? De hát értsd meg, hogy ez van... én szeretném ha a barátom lennél.
– Hát én is szeretnék a barátod lenni.
– Ó de én nem úgy értettem.
– Én sem.
– Most megint elvicceled a dolgot!
– Én ugyan nem. A barátod szeretnék lenni. Hogy végre láthassalak meztelenül is.
– Na de...
– Most mi a baj? Nem az a lényege egy barátságnak, hogy őszinték vagyunk egymáshoz?
– De...
– Nahát, én most őszinte voltam...
– Jó, azért a barátság nemcsak a szexuális vágyak leplezetlen kimondásáról szól.
– De.
– Nem.
– Jó nem, de most hirtelen ez az őszinte mondat jutott eszembe.
– Hát akkor talán fogd vissza magad!
– A melledet már úgyis láttam.
– Ho.. ool? Mikor?
– A múltkor, a kempingben, amikor fürödtél.
– Te kémkedsz utánam?
– Kémkedik a bánat! Pont ott zuhanyoztam a férfi tusolóban, és hát pont volt ott egy lyuk a falon, és hát pont te voltál a másik oldalon.
– De hát akkor nemcsak a mellemet láttad!
– Nem hát! De nem akartam azt mondani... az már túl őszinte lett volna, ha azt mondom, hogy milyen szép a borotvált puncid.
– Nem is borotvált.
– Dehogynem
– De nem
– Na jó, azóta lehet, hogy kiborostásodott egy kissé.
– Én nem szoktam borostásodni! Az a férfiak dolga.
– Hogy borostásodjanak? És hol?
– Hogyhogy hol? Az arcon!
– Jah, azt hittem máshol...
– Ott lent?
– Jah, de én sosem hagyom, hogy megborostásodjon.
– Te... vágod ott lent?
– Na ja. Nehogy már csak neked legyen olyan sima. Most képzeld el – persze csak szigorúan baráti szinten, aminek ugye az őszinteség az alapja – hogy az a két borotvált valami összeér... Nem lenne csodálatos?
– Nem
– Már miért nem? Már megint séróból elutasítasz olyan dolgokat, amikről fogalmad sincs.
– Mi az hogy fogalmam sincs? Te nem is tudsz rólam semmit.
– Dehogynem. Pl. még nem voltál férfival.
– Már hogyne lettem volna!
– Na igen... és mikor?
– Nem tartozik rád.
– Figyelmeztetlek, hogy barátok vagyunk és annak alapja az őszinteség.
– Akkor sem tartozik rád.