Végül is nyaralunk...

Tíz éve vagyunk házasok Andival. A szexuális életünk még mindig elég jó, mindketten 30 – asok vagyunk.
Mindketten egy különleges vágyat hordoztunk magunkban: befogadni harmadiknak egy férfit szeretkezésünkbe. Tudom, furcsán hangzik, de ha belegondolunk: nővel sokszor voltam már, egy férfit viszont még soha nem érintettem meg. És párom is ezt találja izgatónak. Szex közben sokat beszélgetünk erről, nagyon felizgat mindkettőnket.
Tavaly végre sikerült összehoznunk. Párizsban nyaraltunk.
A szálloda nagyszerű területnek tűnt arra, hogy becserkésszünk valakit. Végül is nyaralunk, nem? Andi feszes miniruhácskát vett fel, amely alaposan kiemelte asszonyos farát és méretes kebleit. Szőke rövid haja pedig arcának szépségét mutatta. Magára hagytam a bárpultnál, megegyezvén: majd egy fél óra múlva visszamegyek, hátha addig sikerül valakivel összejönnie. Nem kellett csalódnom páromban: sugárzó szexualitása megtette a magáét: mire visszatértem, már nem magányosan iszogatott. Mellette agy nagydarab fekete fiatalember, és már messziről látszott, hogy nem csak az ismerkedő – közelségben vannak, hanem erősen fűzi szívem hölgyét. Elfogott az izgalom és a reménykedés. A fiatalember szintén 30 – as lehetett, de ezen kívül nem sokban hasonlított hozzám, esetleg magasságban. Szürke öltönye boltozatos mellkast takart, alaposan ki lehetett gyúrva, sehol egy csepp felesleg rajta, ellentétben az én enyhe pocakommal, és átlagos testemmel. Fel volt már készítve, mert odaérkezésemet és bemutatkozásomat nem kísérte meglepetés, ellenkezőleg, kissé szemtelen módon Andi derekára tette a kezét, amolyan birtokló – módon. Annyira persze ez nem zavart, mi akartuk a játékot, de azért valami megmozdult bennem, ahogyan feleségem csillogó szemmel nézett a jóképű néger srácra. Ő is bemutatkozott, Henry – nek hívták, és üzletemberként tevékenykedett. Rendeltem még egy kört, és felhorgadó vággyal figyeltem, hogy keze már lejjebb csúszott, nejem szoknyácskája alá, aki ellenkezés hlyett széjjelebb csúsztatta a lábait, és kissé rekedten törte tovább az angolt. (Mivel franciául nem tudunk, csak franciázni... )
Külső szemlélő számára ők egy párnak tűntek, és én voltam az idegen, a gondolattól pedig erős vértolulás indult meg az altestem irányába.