A zsaroló

Gyakran írok erotikus történeteket, elsősorban azért, hogy felesleges szexuális vágyaimat kiélhessem. Barátnőm van, szeretem, és lehet hogy túl gyáva – egyesek szerint becsületes és korrekt – vagyok, ahhoz hogy máshol – a való életben – keressem meg azt, ami hiányzik számomra a szexből. Igy leirva sokkal könnyebb kifejteni az álmokat, beleélheti magát az ember, álmodozhat. Bármit átélhet, bármit! Hiszen csak a fantázia szab határt az elmének, és az elme ha szexuális vágy hajtja, akkor nagyon sok mindenre képes.

Igy van ez velem is. Nem csalom meg a barátnőmet és mégis valamilyen szinten kielégülök. Ha túl felhúznám magam egy ilyen sztorival, akkor otthon megpróbálok szeretkezést kezdeményezni, de ha nem sikerül akkor kénytelen vagyok magamon segíteni. Hiába, erről nem tudok – és azt hiszem már nem is fogok – leszokni, a kapcsolatom ellenére sem. A történeteket számítógépen írom, nem csinálok belőle nagy ügyet, de azért arra odafigyelek, hogy mások ne férhessenek hozzá a sztorikhoz, mert az eléggé lenne. Talán még az állásomba is kerülhetne.

Egyik este, mikor már mindenki hazament az irodából, ismét nekiestem a történetemnek, mindenképpen be akartam fejezni, agyamban már megvolt sztori vége csak le kellett volna írni. Vadul gépeltem, nem figyeltem semmire, úgy beleéltem magam, mintha én se tudnám hogy mi is lesz a szereplőkkel a végén.

A kolleganő halkan lépett a szobába, nem is vettem észre csak akkor mikor már ott állt az asztalom mellett.

– Hello. Ez mi? – kérdezte és meglóbált a kezében egy papírt.
– Hello. Mi az? – kérdeztem vissza érdeklődve

Hangosan olvasni kezdett. Már az első szavaknál meghűlt bennem a vér:pont az a történet volt, aminek a befejezését írtam éppen. Teljesen összezavarodtam, hogy a fenébe jutott ez hozzá? A kolleginával amúgy jóban voltunk, azon kevés emberke közé tartozott, akik közel álltak hozzám a cégen belül. Természetesen mint haver. Néha, főleg céges bulikon megpróbált közelebb kerülni, de nem sikerült neki. Mint nő nem hasonlított azokra akik nekem tetszettek. Nem tudom megfogalmazni miért, egyszerűen nem jött be. Pedig nem volt semmi kivetnivaló rajta, mindig csinosan öltözködött, más férfiak szeme biztos megakadt volna rajta, de nekem nem kellett.