Az utolsó áldozat

A nő vérvörös karmait kocogtatta a bárpulton. Nem volt ideges a megbízása miatt, csak türelmetlenkedett. Még ezt megcsinálja, aztán vége, befejezi. Már többször mondta a megbízójának, hogy kiszáll és most tényleg vége. Elvégre a pénzre már sosem lesz gondja többé az életben, és még előtte az élet, hiszen csak 33 éves. Be fogja utazni a világot.

– Egy martinit kérek jég nélkül – mosolygott a pincérre.

Lassan kortyolgatni kezdte az italt. Igen, ott van. Jóképű, talán 40 éves lehet. Áldozata egyedül ült az asztalán, amelyet egy elegáns lámpa fénye vont sárgás félhomályba. A pasi őt nézte.

Úgy tett, mintha nem venné észre, de közben oda – oda pillantott. Jóképű, veszettül jóképű, legalább a munka egy része nem lesz kellemetlen, nyugtatta magát. A pasas félénken rámosolygott és a nő egy halvány arcrándítással viszonozta a kedvességet. Nem szabad túl elutasítónak lennie, ezt a pasast ma meg kell hódítania. És likvidálnia. Fogalmas sincs miért, de nem is érdekelte. Egymilliót kért érte és megadták. A többi nem számít.

– Hölgyem, itt a martini.

Kérdőn nézett a pincérre.

– Az az úr rendelte önnek – mutatott vékony ujjával a fiú a fickóra, aki mikor meglátta, hogy ő van a figyelem középpontjában, bátortalanul integetett.

– Rendben, köszönöm – felelte és felkapta a teli poharat.

Idáig minden ok. Felállt és elindult a távoli asztal irányába. Csinosan volt öltözve, de ez elengedhetetlenül a szakmájához tartozott. ha célt akar elérni, akkor minden nőiességét latba kell vetnie és szerencséjére a sors nem volt szűkmarkú mikor őt megalkotta: formás mellek, izmos lábak, bájos pofika. A többit maga is meg tudta csinálni, csak egy kis odafigyelés kellett: fodrász, manikűrös, aerobic, ruhák. És máris kész a nő, akinek senki nem tud ellenállni. Ez volt a lényeg. Sokkal könnyebben célt ér így, mintha egy bőröndbe rejtett puskával rohangálna a városban, és különböző toronyházakba állítaná fel a lőfegyvert. Neki a csinosság volt a fegyvere.

– Jó napot, köszönöm az italt.

A férfi teljesen zavarba jött, azt se tudta mit csináljon. Végül nagy nehezen kimászott.

– Kérem... foglaljon helyet – hebegte.

Látszott rajta, el sem hiszi, hogy egy ilyen bombanő szóba áll vele.

– Mi járatban van itt? – kérdezte a nő