A szűz asszony 12-13. rész

XII. rész

A józan napfénynél Ninon már másképpen látta az éjszaka eseményeit. Látszott rajta, hogy önmaga előtt is szégyelli magát, hogy mohó érzékiségében odadobta magát egy idegen férfinek.
– Soha többé nem szabad találkoznom azzal az emberrel. – Megnyugtattam, hogy erre ő maga is vigyázni fog. Elment.
Alig csukódott be mögötte az ajtó – talán éppen erre lesett –, a park felől Mabel szökött be a szobám ablakán. Úgy bújt hozzám, mint egy kis macska, dorombolva, hízelegve. A kis zsivány addig hízelgett, amíg megfelelő hangulatba hozott engem is. A kis szerelmi újonc hamarosan kielégülve nyúlt el mellettem. Amint így elnyúlva meztelen testemmel játszott, meglátta az ölemből kiágaskodó csikló fejét. Persze azonnal kérdezősködni kezdett, hogy mi az nekem tulajdonképpen?
– A férfiaké is ilyen? – kérdezte.
– Igen, csak nagyobb és vastagabb.
– De nekem ez, azt hiszem, éppen elég vastag és nagy. – Olyan szemekkel nézett rám, hogy valósággal belepirultam. Nem lehetett visszatartani. Fölém guggolt. Hajlékony csípőjét addig mozgatta, míg keményen álló csiklóm a szeméremajkai közé csúszott. Egy ideig ott csúszkált a síkos völgyben, de Mabelnek ez nem volt elég. Mozdulataiból rájöttem, hogy mit akar. Őszintén bámulatba ejtett ennek az édes a találékonysága. Izgatott az ötlet. Ez fokozta kéjemet úgy, hogy csiklóm teljes nagyságúra megnőtt és megkeményedett. A kis felfedező egyre lejjebb süllyedt, és addig mesterkedett, amíg csiklóm bele nem csúszott szűzhártyájának kis nyílásába. Akkor valósággal rám ült, hogy a kemény csikló még mélyebben csússzon hüvelyébe. Arca bíborpirosra gyúlt, cserepes ajkai felnyíltak a kéjtől, mint egy fájdalmas seb.
– Bennem vagy! – rebegte. – Óh... Ezért érdemes élni!... Jaj, Istenem!... hhh... Jaj, de jó!... Megőrülök! – Én is olyan gyönyörbe kóstoltam bele, amiben eddig még nem volt részem. Eddig még soha nem érzett módon reagált csiklóm a szűzhártya keskeny nyílásának szorítására. Arra gondoltam, így érezhetik a férfiak, amikor a hímvesszőjüket az asszony hüvelyébe tolják.
– Mabel – sürgettem az időközben kielégült leányt – ülj vissza gyorsan! – Kéjtől és izgalomtól csillogó szemekkel engedelmeskedett.