A pávakör 6. rész

Mind a ketten elszundítottunk, arra ébredtem, hogy nagyon éhes vagyok. Mónikát hagytam még aludni, kisomfordáltam a konyhába, és összeütöttem egy gyors vacsorát.
– Micsoda illatok – jelent meg a konyha ajtóban.
– Jöjjön hölgyem már tálalva is van – invitáltam az asztalhoz.
Mónika az én ingemet kapta magára, semmi más nem volt rajt, nagyon szexisen nézett ki. Vacsora után megkérdeztem meddig marad. Ha nem zavar, akkor maradna még válaszolta. Ma éjjel egy buliba voltam hivatalos, úgy döntöttem magammal viszem. Ám ebben a ruhában nem jöhet velem, mit csináljak, morfondíroztam. És akkor beugrott a megoldás, volt egy nagyon jó barátom, akinek butikja volt, őt hívtam fel. Azt hazudtam neki, hogy meglátogatott egy unkatestvérem, szeretném ma magammal vinni a buliba, de nem hozott magával megfelelő ruhát. Azonnal vette a lapot.
– Oké fél óra múlva a boltnál leszek, gyertek oda – válaszolta megadóan.
Mónikának felvázoltam az eseményeket, abban maradtunk, hogy mindenkinek azt mondjuk ő az unokatestvérem. Karcsi barátom már várt bennünket, amikor végig nézett a partneremen csak ennyit mondott.
– Nem csodálkozom rajt, hogy így nem akartál vele megjelenni.
Viszont amikor felpróbálta a kiválasztott ruhákat tátva maradt a szánk. Egy rövid farmerszoknyát vett fel, amihez magas sarkú szandált választott, ami jól kiemelte izmos lábait. Fölül egy vékony topott vett volt rajt, amihez nem viselt melltartót, így bakfis méretű mellei szabadon fickándoztak a laza anyag alatt. Nagyon tetszett a megváltozott Mónika, kicsit kurvásnak tűnt, de talán épp ezért nagyon izgató volt.
Késve érkeztünk a buliba, barátaim, ismerőseim már egész jól álltak. A haverjaim, amikor megtudták, hogy Mónika nem a barátnőm, hanem csak az"unokatestvérem"megpróbáltak rárepülni. Néhányukkal ugyan elment táncolni, de ennél tovább nem jutottak nála. Igazán én sem voltam beindulva, csak üdítőt ittam mivel vezettem. Azért Mónikával sikerült néhány megitatnom, egész vidám lett. Éjfél körül úgy döntöttem ideje meglépni, kézen fogtam a partnerem, és megszöktünk, szerencsére senkinek nem tűnt fel a távozásunk. Mónika kicsit spicces volt, de abban reménykedtem, hogy ez talán oldja majd a gátlásait. Otthon gyorsan letusoltunk, néhány gyertyát gyújtottam a hálószobába, és bekapcsoltam a lég kondit. Mónika mellé bújtam, átölelte a nyakam, és a fülembe súgta.
– Nagyon hálás vagyok mindenért, amit értem tettél. – nyalt bele a fülembe.