A gyógymasszőr lány

Augusztusi meleg volt azon a napon, amikor Brigi, a gyógymasszőr lány csengetett a városi elit negyed egyik villájának kapujánál.

– Tessék! – hangzott a kaputelefon hangszórójából a bent lévő férfi hangja. Brigi nem tudta pontosan megállapítani a férfi milyenségét, csak annyit feltételezett, hogy harminc körül lehet és kellemes modorú.

– Ön gyógymasszázst rendelt nálam, és most azért jöttem, hogy időpontot egyeztessünk. De, ha önnek megfelel most, azonnal el is kezdhetjük a masszázs – sorozatot. A többit mindig meg beszéljük.

– Rendben, rögtön nyitom a kaput. – jött a válasz bentről.

De mielőtt a férfi ki ment volna, az ablakon keresztül alaposan felmérte a kint várakozó lányt, hiszen ő nem rendelt gyógymasszázst, de ha a "fogához" való a gyógymasszőr lány, hát igénybe veszi szolgáltatását – gondolta hátha jót tesz neki is, ha másképp nem hát...

Miközben ballagott a kapuhoz, azon elmélkedett, vajon mi lehet az oka, hogy hozzá ment a gyógymasszőr lány, mikor ő nem is kérte. De gyorsan elintézte azzal, hogy biztosan valami félreértés lehet a dolog hátterében. Egyébként is, ha nem tetszik a lány, gyorsan elküldi majd és ráadásul kioktatja, hogy ezután gondosabb legyen a címek kezelésében.

Ám a tervét rögtön el is vetette, hiszen most, hogy teljes egészében és közelről vehette szemügyre a gyógymasszőr lányt, már arra gondolt, ha a lány nem jön rá a tévedésére, akkor jöjjön aminek jönni kell. Meg aztán úgy is egyedül van otthon, hátha valami kialakul.

Jól sejtette!

– A lány kezet nyújtott: Brigi vagyok – mutatkozott be kedvesen csengő hangján és bátran, kitartóan nézett a férfi szemébe, miközben már a következő órára gondolt, egyben éreztette a férfival: a foglyom vagy.

– Én pedig Tomi – hangzott a válasz és máris tessékelte be a villa hűvös nappalijába a lányt, aki olyan kívánatos volt könnyű, sokat sejtető nyári ruhájában, hogy Tomi alig tudta leplezni epekedését, vágyakozását a lánnyal való forró szerelmi csatára.

Bent a hűvös nappaliban minden nélkül helyezkedett kényelembe a lány, mintha otthon lenne. Mintha eddigi életének – ami még nem olyan hosszú, lehetett vagy huszonöt éves – minden napját ebben a villában töltötte volna.