Blöff

Iszonyatosan fáj a fejem. Azt hiszem, Lucifer is több kímélettel főzi puhára a kárhozott lelkeket a pokol közepén. És ez még a kisebb baj. Az őrjítő fénysugarak se képesek megvilágítani a nagy kérdést: történetesen, hogy éppen hol is vagyok.
Á, jut eszembe, fázom is. Viszonylag gyorsan tudatosul bennem, hogy anyaszült meztelen vagyok. Azt hiszem, józanabb éjszakák után ilyenkor illene kimászni az ágyból, és illendő mennyiségű ruhát magamra .
Akkor próbálkozzunk. Egyik láb, másik láb. Megy ez, pláne, ha egy komód segítő kezet nyújt. A ruhám sehol, de az ajtó nyitva, nézzünk szét odakint. Csak ez a rohadt fény ne lenne ilyen erős. Az üdvözüléshez sose vezet egyenes út, villan be valami hatalmas bölcsesség. Milyen igaz, néhány-egyre magabiztosabb – lépés után beleakad a lábam valamibe, és a kilincsig zuhanok.
– Bassszame' – szökik ki a számon.
– Megvolt! – rikkant vissza vidáman egy élcelődő hang.

Jaj ne. Sajnos ahhoz nem tudok eleget inni, hogy ne ismerjem fel ez az utánozhatatlan hangszínt. A nyakkendő, amiben hasra estem, szintén igazolja tézisemet. Ezt tegnap P. viselte. A hang meg pláne az övé. Quod erat demonstrandum. Életem legnagyobb ballépése kipipálva
– Hozzál kávét. – hörgöm. Addig jó, amíg nem tudja, hogy megint képes vagyok gondolkodni. Egy pillanat múlva belibben a szobába az éteri illat, és a kávéfőzés mennyei rituáléjának földi helytartója.
– Íme, hölgyem, az első adag, hogy legyen ereje kifáradni a konyhába.
A hölgy széttárt lábait illedelmesen összezárja, a haját kisepri a szeméből, paplan-tógát rögtönöz, és nagyon igyekszik elég megvetően nézni P. – re, hogy még csak gondolni se merjen a tegnap éjszakára, bármi is történt. (De remélhetően leginkább semmi sem történt horkoláson kívül. )

Gyűlölöm a konyhai székeit. Még a legínycsiklandozóbb libamájat is képes elrontani ez a kemény börtöni priccs. És sejthető, a helyzet csak egyre kellemetlenebb lesz.
P. mosolyogva utánam koslat, reggelit varázsol, és sokat sejtető, kedélyes érdeklődéssel nézi, ahogy eszem. Én még többet sejtető pillantást vetek rá, hogy egyértelművé váljon, mindent tudok, tökéletesen tudatomnál voltam az elmúlt 48 órában, és olyan ártatlan vagyok, hogy még leírni se tudnám a szót.