Fantasy for D. 1. rész

Hónapok óta tartott titkos kapcsolatuk. Egy munkahelyen dolgoztak, napi munkakapcsolatuk volt, ami fokozatosan váltott át egészen intim területekre. Mindketten tartós kapcsolatban éltek, ezért viszonyukat titkolni kellett. Most azonban a sors a kezükre játszott. Külföldi leányvállalatuk volt Romániában, ahova Péter rendszeresen kijárt, most azonban Dórinak is vele kellett tartani. Néhány humoros megjegyzés elhangzott az ő együttes kiküldetésükről, de mivel rendszeres volt, hogy több kolléga együtt utazott, ezért nem igazán keltett feltűnést.
Általában repülővel utaztak, most is a késő délutáni gépre volt jegyük. Autóval mentek fel a repülőtérre. Szándékosan visszafogták magukat az úton, tudták, hogy így még izgalmasabb lesz az este. A repülőtéren is kollégaként viselkedtek, mintha valaki figyelné őket. A repülő egy kicsi, 50 személyes gép volt, az alig egyórás út eseménytelenül telt. A szállodában Péter a szokásos szobáját kérte, a folyosó végén egy nagy, franciaágyas szobát. Dórinak a szemközti szobát kérte, bár azt remélte, hogy annak a szobának az ajtaját nem kell kinyitni. A szállodában a bordó és a mélyzöld szín dominált, túldíszített gipszmintákkal, melyek aranyszínűre voltak festve. Kicsit giccses, de közel volt a céghez, és jó kapcsolat alakult ki a személyzettel.

Este volt már, mire megérkeztek, a szokásos bejelentkezést követően Péter rutinosan indult el a második emeleti szobája felé. Kevés csomagjuk volt, így a személyzet nem kísérte fel őket. Jobb is volt így, nem akartak magyarázkodni a szobaajtóban. A férfi kinyitotta a szobája ajtaját és Dóri is úgy tett, mintha ő is a saját szobájába szeretne bejutni. Péter azonban ezt nem hagyta, gyengéd a saját szobájába terelte. Azt ajtó tompa puffanását már egymásba feledkezett csókolózásuk ködén át hallották. Feloldódott a feszültség, kettesben voltak, zárt ajtó mögött, egy egész éjszakára. Türelmetlen ujjak kerestek gombokat, meztelen bőrön siklott a tenyér. Péter csókokkal borította be Dóri vállát, nyakát, szomjasan kereste száját újra meg újra. Hamarosan már csak egy-egy ruhadarab takart tenyérnyi részt testükből, pólók hevertek a puha padlószőnyegen, a vörös melltartó a kisasztalon végezte be aznapi feladatát.