A Játék

A tegnapi nap különleges volt. Már az elején éreztem a levegőben. Semmilyen évfordulót, vagy fontos eseményt nem felejthettem el... még ha meg is történt volna, a telefonomban az emlékeztető figyelmeztetett volna reggel. Azt hittem, hogy csak egy kósza sugallat. Van ez így.

Hosszú volt az a nap. Örültem, hogy végre elszabadultam a munkából, és végre hazaértem. Elképesztő mit el nem várnak az emberek a másiktól. Lehet, hogy a fáradtság miatt volt olyan érzésem hogy az egy más nap. De valami mégis volt... Mindig amikor hazaérek, Laura itthon van. Az nap viszont az ajtó zárva volt. – Mi folyik itt? – gondoltam – Talán bent kellett maradnia? Majd felhívom, ha bejutok valaha. – Hosszas keresgélés után megtaláltam a kulcsom. Mondjuk nem is volt elrejtve, de amilyen mély a zsebem, nem lenne csoda, ha elveszne benne. Végre fordult a zár! Bent voltam!

Ahogy elnéztem a lakás teljesen kihalt. De hát nincs mit tenni. Gondoltam a konyhában találok magamnak társaságot. Reményeim szertefoszlottak, hiszen a megszokott dolgokon kívül mást nem találtam. Mosogató, mikró, hűtő, pult, edények és tányérok. Minden a megszokott volt. Leraktam a cuccaimat az egyik székre, miközben már nyúltam is a telefonért a zsebembe. Elképzelni sem tudtam, hogy merre járhatott az asszony. Ilyenkor már rég otthon kellett volna lennie. Felnéztem, a pultra miközben ezen gondolkodtam, és akkor tűnt fel igazán, hogy mi is volt ott. Egy rózsaszín csomag. Az korábban nem volt ott! – gondoltam – Mi lehet benne? Na, a pudingnak a próbája az evés, ezért nem is haboztam sokáig.

Belekukkantásom után rá kellett jönnöm, hogy bizony a csomag üres. – De vajon mit keres itt? Ezek szerint Laura már járt itt előttem! De akkor hova tűnt? Na, mindjárt kiderítem! – Telefon a kezemben volt, gond egy szál se. Hallottam, hogy kicsöng... Hallottam, hogy . Soha nem feltételeztem, hogy a telefonom képes azt is átadni, ahogy a hívott mobil kezd, ezért kezdtem furcsállani a dolgot. Körbe néztem, és rögtön megleltem a bűnöst. Ott volt egy telefon a pult másik végén. Laura mobilja. Hogy kerül oda? És hol a gazdája? Egyre gyanúsabb volt a dolog...

Valami itt nincs rendjén. – gondoltam.