Nyári vakáció 2. rész

Egy jó, nagy házban éltünk. Annak is a második emeletén voltak a szobáink. Ez a helyzet kiváló volt arra, hogy ha szükségünk volt egy kis magányra, eltűnhessünk a világ elől. Az első néhány próbálkozásunk után, kissé riadt voltam s kamasz lelkemnek, bizony szüksége volt némi magányra, az elmúlt napokat feldolgozandó. Húgocskám is láttam, elgondolkozó arccal végezte napi tevékenységét. Kicsi félelem is bujkált bennem. No, nem attól tartottam, hogy szüleink megneszelnek valamit, hiszen – talán sűrű elfoglaltságaik miatt (mindketten diplomáciai területen dolgoztak) – meglehetősen nagy szabadságot biztosítottak, értelmesnek ismert, . Ellenben tartottam attól, hogy érzékeny lelkű, imádott hugicám, lelkivilágán ejtettem, sebeket.
Eltelelt néhány nap, amit így csendes magányunkban töltöttünk, mire megtört a jég.
Péntek reggel volt, hogy arra ébredtem, nem egyedül vagyok az ágyamban. Húgocskám hátamhoz bújva, csendesen szuszogott, engem szorosan átölelve. Hatalmas kő esett le a szívemről, tehát nem tettem semmi . Hugi érezte, hogy felébredtem, megcirógatta mellkasom és kaptam egy csiklandós puszit a nyakamra.
– Jól aludtál bátyó? Eljöttem hozzád, mert attól féltem, haragszol rám. Talán azt gondolod rólam, hogy egy önző dög vagyok, aki csak kapni akar tőled.
Finoman megfordultam és magamhoz öleltem. Tekintetéből igaz szeretet áradt.
– Örömet okoztál. Féltem, hogy megsebeztelek, miközben én a csodák világában jártam. – közben megint megcsapott, a testéből áradó csodálatos illat. Szívtam magamba s nem vonhattam ki magam a hatása alól. Boxer alsóm megint sátorként feszült. Megérezte és testével, még jobban hozzám simult.
– Megbántani? Te? Még amikor undok vagy velem, akkor sem tudsz! Évek óta vártam, hogy végre, mint lányt is észre végy. Mindig jó tesó voltál. Elmondhatom, a széltől is óvtál. Az összes barátnőm sárgul az irigységtől, amiért ilyen bátyám van. Szinte mind megkörnyékezett, hogy segítsek veled egy randit összehozni. No, azt aztán nem! Te az enyém vagy! Már most minden bajom van, hogy mi lesz velem, amíg Franciaországban leszel. Az a kis bemutató, a cicikkel is arra kellett, hogy végre megmozdítsalak. – mondta szinte egy szuszra, közben ezer puszi hullott mindenemre, amit csak ölelésünkben elért.
Finoman simogattam hátát, derekát, amit rövid pólója szabadon hagyott. Kezem fel-fel – csúszott a háta hosszában és oldalán.