Emlékeim anyáról: Frank története 3. rész

A következő napok együttlétei során kialakítottunk egyfajta rutint anyával. Minden alkalommal "tanulni" jött fel hozzám, a végén pedig a jól végzett munka jutalmaként a farkamat hosszában a szeméremrésébe ékelte, és addig lovagolt, csúszkált és vonaglott rajtam, amíg mindketten el nem élveztünk. Ezalatt markolhattam, gyömöszölhettem, cirógathattam a mellét, de ezen kívül semmi mást nem hagyott.
Majd belehaltam a vágyba, hogy végre tovább lépjünk, de anya kemény volt, mint a gyémánt, és nem engedett. Mindig ő volt felül, én pedig alul, és mindig ő irányította a dolgokat. Párszor megpróbáltam lázadni, és kérleltem, hogy egyszer – egyszer cseréljünk helyet, de nem segített sem a könyörgés, sem a szelíd . Néha ugyanis, amikor már teljesen elvesztettem a fejemet, megtörtént, hogy ledobtam magamról, és ráhemperedtem, de ilyenkor vagy kiszabadította magát, vagy a combját összeszorítva védte ki az ostromomat. Ráadásul az ilyen orvtámadások után mindig meg is büntetett, és a hét hátralévő részében felém se nézett.
A legutóbbi ilyen incidens alkalmával, mikor anya bosszúsan, a lovaglástól még mindig kissé kipirulva, kirohant a szobámból, elhatároztam, hogy visszatérek az alap stratégiámhoz. Újra előhúztam a talonból a Donna – kártyát.

Türelemmel viseltem anyám távollétét a mosolyszünet alatt, és következő héten, amikor már nyugodtan megkörnyékezhettem volna, elkezdtem szándékosan késő estig kimaradozni. Amikor arról faggatott, hol voltam, azt feleltem, hogy a csoporttársaimmal tanultunk, de mindezt úgy adtam elő, mintha valami takargatnivalóm volna.
Egyik este végül otthon maradtam, de nagy ívben elkerültem őt, és inkább apával ültem le meccset nézni. Amikor anyám felajánlotta, hogy tanulhatnánk együtt, elutasítottam, mondván, hogy torkig vagyok a tanulással. Ezzel alaposan a lelkébe mászhattam, mert válasz helyett dühösen fújt egyet, és szó nélkül kiviharzott a konyhába. Hamarosan lábasok, és tepsik hallatszott be a nappaliba, anya ugyanis, ha ideges volt, sütemények sütésével eresztette ki a fáradt gőzt. Ami engem illet, továbbra sem tudtam, hogy miként vehetném rá, hogy átadja az irányítást, de úgy voltam vele, hogy ráérek még ezen törni a fejem. Nem akartam elsietni semmit, ha már két hetet rászántam a megpuhítására. Tisztában voltam ugyanis azzal, hogy ha most kettesben maradnék vele, pillanatok alatt újra az ujjai köré csavarna.
Anyám azonban aznap este a legváratlanabb helyről kapott segítséget: az apámtól. Az öregem ugyanis jól ismerte a feleségét, és pontosan tudta, hogy amikor ilyen későn nekiáll sütni, akkor valami komoly gubanc van. Azt is sejtette, hogy velem lehet összefüggésben a dolog, úgyhogy elkezdett unszolni, hogy menjek ki a konyhába és simítsam el a konfliktust. Amikor megpróbáltam bizonygatni, hogy gőzöm sincs mi lehet a gond, csak megrázta a fejét, és azt mondta, hogy ez teljesen mindegy. Kizavart a konyhába, és rám parancsolt, hogy addig vissza ne merjek jönni, míg meg nem békítem anyát.
Így hát némi morgás után felkeltem és kisétáltam a nappaliból. Amikor a konyhába értem, anyám már elkészítette a tésztát, és épp kimérte az adagokat a pulton heverő tepsibe. A tűzhely is be volt kapcsolva, csak úgy áradt belőle a forróság. Ahogy elnéztem anya sürgő – forgó, karcsú alakját, a vállára omló vörös hajzuhataggal, és kerek fenekével melyet az elmúlt hetekben oly sokszor szorongattam, és gyömöszöltem, a dühöm lassanként kezdett elpárologni. Térdig érő szoknyát és rózsaszín papucsot viselt, formás barna lábai újra és újra magukhoz vonzották a tekintetemet.
Édes istenem, mennyire szerettem volna magamhoz szorítani! Lassan elindultam felé, szívem minden lépésnél vadul hányta – vetette magát a mellkasomban. "Ott egye meg a fene az egészet" – gondoltam – ", bocsánatot kérek tőle, és továbbra is hagyom, hogy ő irányítson, csak érezhessem újra a testét a testemen. " Már csak egy lépésnyire voltam tőle, amikor meghallott. Nem hagyta abba amit csinált, de a feje egy milliméternyire megmozdult az irányomba. A vállára tettem a kezem, és gyengéden megpusziltam az arcát.
– Sajnálom, anya – súgtam a fülébe, miután megcsókoltam a cimpáját is.
A teste olyan merev volt a karjaimban, mint egy agyagbábu.
– Sajnálhatod is – felelte nyersen. – Hol a fenében voltál egész héten? Mit csináltatok?
– De hát mondtam – próbáltam védekezni –, tanultunk.
Félrehúztam a haját, és belecsókoltam a nyakába, remélve, hogy ezzel kicsit el tudom vonni a figyelmét.
– Azzal a ribanccal? – prüszkölt dühösen.
– Igen, egy párszor – hazudtam szemrebbenés nélkül. – De tényleg csak tanultunk, nem csináltunk semmi mást.
– Na persze – mosolyodott el gúnyosan.
– Komolyan – bizonygattam egyre kétségbeesettebben. – Semmi nem történt...
Anyám tekintetéből kiolvashattam, hogy még messze nincs meggyőzve. Úgy döntöttem kicsit felpörgetem a dolgokat.
– Nézd – mondtam –, az igazság az, hogy valami azért történt. Ő megígérte, hogy megteszi... hogy lefekszik velem.
Még jobban magamhoz vontam anyát, úgy hogy testünk szinte teljes hosszában összetapadt.
– Igazából el is csábultam – folytattam. – Rá is tértünk a témára, de amikor a lényegre került a sor... szóval amikor széttárta a combjait, én egyszerűen képtelen voltam...
Lazítottam a szorításomon, levettem a kezemet anya válláról, és becsúsztattam a karjai alá. Tenyerem végigsimította az oldalát, majd a derekán állapodott meg, közvetlenül a csípő domborulata fölött.
– Ó – mondta hitetlenkedve –, és miért voltál képtelen?
Rövid hatásszünetet tartottam, mielőtt újra megszólaltam volna.
– Mert ő nem te voltál. Egyszerűen lekonyultam. égés volt.
Újra magamhoz szorítottam, és hozzádörzsöltem az ágyékomat, hogy mutassam: ővele nincs ilyen problémám.
– Borzasztó volt – mondtam sírós hangon. Ajkamat a nyakára tapasztottam, remélve, hogy előtör belőle az anyai ösztön, és a dühét sajnálattá oldja.
Éreztem, hogy elernyed a karjaimban, és a feszültség lassan kiszáll a testéből. Engedte, hogy szívjam, és csókolgassam a tarkóját, meg sem próbált visszatartani.
– Szegénykém – sóhajtotta, és kezei abbahagyták a tészta gyúrását. Csak állt mozdulatlanul, hagyta, hogy súlyom a konyhapulthoz szögezze, és ajkaim a nyakát cirógassák. Annyira a közelsége, hogy képtelen voltam megállni, hogy ne fokozzam tovább az érintkezésünk intenzitását. Ágyékomat a fenekének nyomtam, és fájdalmasan feszülő erekciómmal a ruganyos félgömbökhöz dörzsöltem. Szótlanul tűrte a munkálkodásomat, csak a karját húzta vissza a tepsiből, és szabaddá vált kezeivel megragadta a pult szélét. Egy idő után meguntam a dörgölődzést, és először apró, majd egyre erősebb lökésekkel bombáztam a farát, a végpontokon kicsit fölfelé öklelve a péniszemmel.
– Annyira hiányoztál, anya – suttogtam a fülébe.
– Szegény kicsikém – mondta szórakozottan, miközben fenekét döféseimmel összhangban ringatta előre és hátra.
Elengedtem a derekát, és kezeim addig vándoroltak fölfelé, míg a mellei bele nem simultak a tenyerembe.
– Szükségem van rá, hogy együtt tanuljunk – fogtam könyörgőre, miközben gyengéden gyömöszöltem a kebleit, és mind mélyebbre fúrtam hímtagomat fenekének barázdájába. Most már akkor sem tudott volna szabadulni, ha akar, súlyom olyan erővel préselte a pultnak.
– Tényleg olyan fontos neked, hogy te irányítsd a dolgokat, hogy te legyél felül? – kérdezte anya, úgy kapkodva a levegőt, mint egy fuldokló.
– Nem, ha te nem akarod – hazudtam összeszorított foggal.
– De te attól még szeretnéd, nem?
– De – a suttogásom hörgésnek is beillett volna. Szavam nyomatékául minden eddiginél nagyobbat ökleltem rajta, mintha elszántam volna magam, hogy akár a ruhán keresztül is behatolok a testébe.
– Rendben, lehetsz felül – adta be végre a derekát –, de csak úgy, ha hason fekszem. Nem lehetünk egymással szemben, kicsim, az túl veszélyes lenne. Nem engedhetünk meg magunknak baleseteket... tudod... nem hatolhatsz belém... az nem lenne helyes.
– Rendben – feleltem a győzelmemtől.
– Ígérd meg, hogy nem próbálsz belém hatolni.
Nem feleltem, inkább csak belenyöszörögtem a fülébe, mintha nem tudnék magamról:
– Ó, anya.
Elengedtem a melleit, lejjebb csúsztattam a kezemet az oldala és a medencéje mentén, majd megfogtam a szoknyáját és lassan húzni kezdtem fölfelé. Már a csípőjénél jártam, amikor rádöbbent, hogy miben sántikálok.
– Nem, ne itt – kezét az enyémre kulcsolta, és megpróbálta útját szegni a mozdulatomat.
– Csak érezni szeretnélek egy pillanatra – súgtam a fülébe, még tovább emelve a szoknyát.
– Nem lehet – anya hangjában pánik csendült. – Az apád itt van a másik szobában.
Újra megpróbálta lejjebb szorítsa a kezemet, de a szoknyája ekkorra már a derekáig felgyűrődött.
– Ne félj, nem fog bejönni – próbáltam nyugtatni. – Ő küldött be, hogy békítselek meg, bármi miatt is haragszol rám. A sütésből kitalálta, hogy valami gond van köztünk.
Anya teste elernyedt, a feszültség kioldódott az izmaiból. Abbahagyta a küszködést, és halkan felnevetett.
– Apa meg fogja várni amíg magunktól előkerülünk – mondtam, és lenéztem a szoknya alól előgömbölyödő tomporára. A bugyija nem sokat fedett az alatta feszülő kemény húsból. A csípőjén körbefutó pántok két lefelé fordított háromszöget kötöttek össze, melyek csúcsai szemérmének nedves barázdájában kapcsolódtak egymásba.
Ujjai még mindig a kezemre kulcsolódtak, finoman kiszabadítottam magam, és elengedtem a szoknyát, mely hurkába gyűrődve ott maradt a derekán. Amilyen csöndesen csak tudtam, kicsatoltam az övemet, kigomboltam a nadrágomat és az alsógatyámmal együtt letoltam, nem vesződve a zajos cipzárral.
Anya nem vette észre miben mesterkedem. A térdeimet beékeltem az térdhajlatába, újra odanyomva őt a konyhapulthoz. Az ujjaim végigsimították farának gömbölyű gerezdjeit a combtövétől egészen a csípőjéig. Mutatóujjam követte a bugyi szegélyét lefelé a háromszög oldala mentén, majd vissza. Aztán megragadtam a puha tapintású anyagot, és fölfelé rántottam, hogy a háromszög két csúcsát összekötő pánt a szeméremajkai közé ékelődjön.
A farkam ekkor már pucéran meredt előre, közelebb araszoltam, és a makkomat vigyázva bevezettem popsijának vágásába.
– Ne... ó ne – nyögött fel anyám halkan, amikor rájött, hogy mire készülök. Megpróbált elhúzódni, de rászegeződő férfiasságom úgy követte minden mozdulatát, mintha egy láthatatlan kötél feszülne kettőnk között.
– Az Isten szerelmére csillapodj már le, Frank. Ne itt! – sziszegte, amikor látta, hogy előző tiltakozását elengedtem a fülem mellett.
– Feljössz a szobámba? Megengeded, hogy ezt csináljam veled? – kérdeztem fel – le járatva vesszőmet a farpofái között. – Szükségem van rád, és már képtelen vagyok várni.
– Igen, igen – zihálta. – csak egy pár percet kérek.
– Megígéred?
– Meg, a fenébe is.
– Rendben, de akkor ezt elviszem zálogul – mondtam, és mielőtt bármit is tehetett volna, egy gyors mozdulattal a térdéig rántottam le a bugyiját.
– Hagyd, hogy leessen – súgtam a fülébe.
Anya azonban nem engedelmeskedett, sőt kicsit jobban szétnyitotta a lábait, hogy megakadályozza a fehérnemű további csúszását. Amikor láttam, hogy a szép szó nem ér, újra előrelöktem a csípőmet, és párszor föl – le csúsztattam a farkamat a vágása mentén.
Vonakodva összezárta a combjait, és hagyta, hogy a bugyi a bokájára hulljon. Letérdeltem, és a lábait egyenként gyengéden kibújtattam belőle. Amikor felálltam; láttam, hogy a szoknyája visszahullt a helyére, eltakarva a bájait.
– Na maradj soká, anya – vetettem oda neki, miközben felrángattam a nadrágomat, és a zsebembe gyömöszöltem a bugyiját. A konyhából kilépve egy pillanatra megálltam, és odaintettem apának. Kérdő tekintetére vigyorogva felemeltem a hüvelykujjamat, mire ő is elmosolyodott, és rám kacsintott. Még félúton sem jártam a lépcsőn, amikor hallottam amint anyám bejelentette neki, hogy feljön hozzám segíteni a tanulásban.
A nyitott ajtóban vártam rá amíg fel nem tűnt a folyosón, határozottan kopogó léptei éles ellentétben álltak az arcára kiülő nyugtalan, izgatott kifejezéssel. Befordult a szobámba, és szó nélkül elment mellettem. Egyenesen az ágyamhoz sétált, és hassal lefelé ráheveredett. Gyorsan becsuktam az ajtót, de a kulcsot nem fordítottam rá.
Lerángattam magamról a farmeromat és az alsógatyámat, majd kibújtam a pólómból és a padlóra dobtam. Anyához léptem és elkezdtem lefejteni róla a ruháit. Először a szoknyájától szabadítottam meg, mialatt ő mozdulatlanul feküdt az ágyon arcát szorosan a párnámba préselve. Finoman az oldalára fordítottam és kigomboltam a blúzát. Bármerre is mozdítottam a testét, a feje továbbra is ugyanabban a pozícióban maradt. Mozdulatlanul és némán tűrte, hogy lehámozzam róla a felsőjét, és a melltartóját. Amikor már teljesen meztelen volt, felmásztam mellé az ágyra. Ekkor az oldaláról újra a hasára hemperedett, és szorosan összezárta a combjait.
– Olyan gyönyörű vagy – suttogtam, miközben a kezem végigsiklott a vádliján, a combján, hogy végül a tomporán állapodott meg. Ujjaimat belemélyesztettem a két félhold puha húsába, és élveztem a tenyeremnek nyomódó bársonyos bőr érintését.
Beletelt egy kis időbe, mire el bírtam szakadni a lágyan ringó, ruganyos gömböktől. Benyúltam az éjjeliszekrény fiókjába, és előhalásztam azt a kis tégely síkosítót, amit a rutinszerű esti farokveréseimnél szoktam használni. Kikotortam belőle egy jókora adagot, a péniszemre kentem, aztán anyám fekvő alakja fölé hajoltam.
Lassan ráereszkedtem a testére, míg a vesszőm hozzá nem ért a lábához valamivel a popsija alatt. A makkom előreszánkázott a bőrén, követve a comb belő ívét, egészen addig, míg bele nem ütközött a tomporába. Itt egy pillanatra megállapodtam, aztán vettem egy mély levegőt és a csípőmet finoman, de határozottan addig nyomtam lefelé, míg a farkam hegye be nem csúszott a farpofák közé. A síkosító megkönnyítette a haladást, és pár pillanat múlva, a vesszőm, már föl – le járt a forró barázdában.
Anya mindeközben egy szót sem szólt, de amikor kicsit lejjebb moccantam, és a hímtagom közvetlenül a puncija alatti részen kezdett fel – alá siklani, hangosan felnyögött. Az öléből szivárgó nedvek hamarosan teljesen eláztatták a combjai közét. Ahányszor a makkom lefelé tartó útjának végén hozzáért a szemérméhez, egy halk "ooohhh" tört elő belőle. Kétség nem férhetett hozzá, hogy ő is legalább annyira élvezi a dolgot, mint én.
Kicsit hátrébb vonultam, és a farkamat kevésbé meredek szögbe igazítva, makkommal benyomultam a szeméremajkai közé. Amikor visszahúzódtam, kissé megemelte a fenekét, hogy megpróbálja fenntartani a kapcsolatot, és lábait szélesebbre tárta a jobb hozzáférés kedvéért. A nyögései egyre sűrűbben követték egymást. Farmozgásával követte hátráló vesszőmet, de amikor a visszaúton megpróbáltam mélyebbre hatolni a testébe, elrántotta előlem az ölét.
Néha azonban előfordult, hogy nem volt elég gyors, és egy kicsit mélyebbre tudtam meríteni makkomat a szemérmébe. Ilyenkor a menetrendszerű "ooohhh" helyett egy határozott "ne" szakadt ki belőle, de nem hangzott túl meggyőzően, főleg, hogy más módon nem nehezítette meg a dolgomat. Az igazat megvallva, inkább úgy tűnt, mintha gyakrabban hagyná ott az ágyékát előrelendülő vesszőm prédájául.
Hirtelen teljesen visszavonultam a testéből, minden érintkezést megszüntetve köztünk. Anya vágyakozó mozdulattal emelte fel a popsiját, várva, hogy újra végigsiklassam a férfiasságomat a vágása hosszán. Én azonban mást forgattam a fejemben. Megragadtam a vesszőmet, makkomat beigazítottam ágyékának redői közé, és háromszor – négyszer föl – le járattam a nedvesen fénylő hasadékban.
– Uhhhh – ismételte minden egyes alkalommal, amikor a hímtagom vége végigszánkázott a szeméremajkaik közötti rés érzékeny, lágy szövetein.
Egy szemhunyásnyi időre szünetet tartottam. Teljesen az anyából előtörő szenvedélyes nyögések. A lábujjam hegyéig belebizseregtem abba a gondolatba, hogy mindezt az én ügyködésem váltja ki belőle. Mintha valamiféle újfajta hatalom birtokosa lennék...
Ismét, az eddigieknél kissé határozottabban húztam végig a farkam a szemérmén.
– Neee – nyögte alig hallhatóan. – Ne... ne... ne...
Újult erővel rántotta el előlem az ölét, ezúttal tényleg megnehezítve, hogy elérjem.
– Nem fogom betenni, anya – mondtam elfúló hangon. – Nem fogom...
Mindketten egy ütemre ziháltunk.
– Kérlek – rimánkodtam elkeseredetten –, emeld fel... kérlek...
Lihegve feküdt alattam. Amikor láttam, hogy a tompora újra felfelé mozdul majdnem elélveztem az izgalomtól. Magasabbra emelte a fenekét, mint eddig bármikor, várva, hogy a farkam újrakezdje útját a szeméremajkak között. Azonnal engedelmeskedtem a ki nem mondott kívánságnak. Anya ekkor már nem nyögdécselt, de a lihegése hangosabb, reszelősebb lett. A farkam minden egyes mozdulatommal mélyebbre furakodott ölének redői közé. Végül egy hevesebb lökés eredményeképp megtörtént az elképzelhetetlen: a makkom megvadult bikaként száguldott végig a nedves barázdán, és az út végén belecsusszant anyám finoman rángó hüvelyébe.
Ez a fejlemény engem is meglepett, olyannyira, hogy szinte sokkos állapotba kerültem a gondolattól, hogy a vesszőm vége ott lüktet a vaginájában. Egy varázslatos pillanatig behunyt szemmel élveztem ölének nedves forróságát, miközben ő kígyózó csípőmozgással próbálta farkamat a teste mélyére vezetni.
Aztán hirtelen ennek is vége lett.
– Ó, Frankie, ne – szakadt ki belőle a kétségbeesett kiáltás. Medencéjét a matracra ejtette, péniszem nedves cuppanással fordult ki a hüvelyéből. Ágyékom fájdalmasan lüktetett, és hiányérzet kerített hatalmába, ahogy elszakadtam életem első puncijától. Szükségem volt rá, még többet akartam belőle... sokkal többet.
Anya hangosan nyöszörgött alattam. Vagy sírt? Hirtelenjében nem tudtam eldönteni. Odahajoltam hozzá, és csitító hangon suttogni kezdtem: – Rendben, anya. Majd másképp csináljuk. Minden rendben lesz.
Az oldalára fordítottam, és a combjait addig nyomtam felfelé, míg csaknem magzati pózt vett fel. Ekkor kissé előretoltam a felül levő lábát, hogy megnyissam az utat az ágyékához. Amikor már elég helyet csináltam, megragadtam a csípőjét, és a farkamat a combjai közé vezettem, míg bele nem ütközött a puncija alsó részébe.
Újra elkezdtem fel – le mozgatni magam a vágás hosszában. Közben felnyúltam, és megfogtam az egyik mellét addig gyömöszölve és simogatva a puha dombocskát, míg bimbója fel nem ágaskodott, és ki nem kandikált a mutató – és hüvelykujjam közén.
Gyorsítottam csípőmozgásomon, és kezet váltottam, a válla fölött átnyúlva jobbommal tapadtam rá az imént elengedett mellre. Szabad kezemmel feljebb húztam a combját, és ujjammal, a farkam lökéseivel szinkronban, elölről kezdtem el simogatni a duzzadtan fénylő szeméremajkakat.
Ezután csípőmmel kicsit lejjebb araszoltam, és változtattam a vesszőm helyzetén, hogy újra a puncija mélyre tudjak hatolni. Kezemet ugyanekkor felfelé mozdítottam, és körkörös mozdulatokkal dörzsölni kezdtem a csiklóját
Most már nagyon, nagyon nedves volt. Meg sem kísérelt rám nézni, ehelyett arcát a párnába fúrta, és a szünet nélkül nyögdécselt. Hirtelen hátravontam magam a szemérméből, majd előrenyomva a csípőmet farkam végét becsúsztattam a hüvelyébe. Anya meglepett kis sikkantás kíséretében emelte fel a fejét a párnáról, de a jobb kezemmel, mellyel addig a mellét fogtam, gyöngéden visszanyomtam. Mély lélegzetet vettem, és a farkammal elkezdtem egyre mélyebbre furakodni a hüvelyébe.
– Ne Frank... ne csináld – kiáltott fel, és újra megpróbálta felemelni a fejét, de nem tudta kiszabadítani magát a szorításomból.
A vaginája lassan megnyílt előttem, és pár pillanattal később a makkom már a karimájáig beékelődött a nedves kis nyílásba.
– Ne, kérlek, Frank, ne.
Olyan közel hajoltam hozzá, hogy az ajkaim csaknem súrolták a fülét, és azt suttogtam:
– Szükségem van rá, anya.
– Ne – sziszegte –, nem tehetjük.
Újból belém bújt a , a hatalmamban akartam őt tudni egyszer s mindenkorra.
– Ne arra, hogy Donnához menjek.
Erre nem felelt, de testéből egy csapásra kioldódott a görcs, mintha csak beletörődött volna a sorsába. Szemérmének izmai is elernyedtek, megkönnyítve ezzel a dolgomat. Lassan, finoman benyomultam az ölébe, egészen addig, míg ágyékunk össze nem ért. Ezután kihúztam a vesszőmet, majd valamivel több erőt víve a mozdulatba, újra behatoltam.
Anya mintha csak egyik pillanatról a másikra meggondolta volna magát, újra felkiáltott.
– Ne, ne!
Ismét visszavonultam a hüvelyéből, majd visszatértem, ezúttal még erőteljesebb ökleléssel, mely az egész testét előretaszította az ágyon.
– Állj, Frank, ne!
Kihúztam a hímtagomat, majd ötször hatszor újra behatoltam, aztán megálltam.
– Ne, Frank, kérlek.
Most nem mondta, hogy állj. Ismét tövig merültem a vaginájába, ezúttal több mint egy tucatnyi lökés után állva meg.
– Ne... ne... ne...
A hangja most már nagyon halk, és erőtlen volt.
Elkezdtem egyenletes ütemben ki – be csúszkálni belőle, ágyékunk újra – és újra csattanva forrt össze. Továbbra sem hagyta abba gyenge látszat – tiltakozását, de már nem törődtem vele. Jobbommal a fejét tartottam, szabad bal kezemmel pedig a melleit cirógattam. Csak akkor hagyott fel a "nem" szócska folyamatos kántálásával, amikor az ujjaimat a szájába dugtam. Ez a lépésem valami miatt nagyon felizgatta, mert még az eddigieknél is hangosabban és szenvedélyesebben kezdett nyögni.
Izgalmam pillanatról – pillanatra nőtt, egyre gyorsabban járt a farkam a hüvelyében, finom fehér tajtékká verve bőven csorgó nedveit. Szívem vadul zakatolt a mellkasomban, vérem vízesésként morajlott a halántékomban. Csípőm szinte már önálló életet élt, egyre vadabb iramban rángott előre – hátra. Farkam egyetlen hiperérzékeny idegvégződéssé vált, mely lüktetve száguldott föl – alá a forró, nedves alagútban. Végül egy utolsó vad ökleléssel tövig temettem péniszemet anyám ölébe, heréim megfeszültek és a gyönyörtől rángatózva több vastag nyalábban belelövelltem a magomat.
Soha azelőtt nem éreztem ilyen fogvacogtató kéjt, az alhasam szinte belesajdult olyan vad görcsökben préselte ki a magából a farkam a spermát. Elengedtem anya fejét, ágyékommal hozzásimultam ruganyos tomporához, és belecsókoltam a tarkójába. Amikor kicsit összeszedtük magunkat, és a lélegzetünk is visszanyerte normális ritmusát, a fülébe súgtam: – Köszönöm, hogy így is hozzád dörgölődzhettem. Igazán csodálatos volt.
Először nem akaródzott neki válaszolni, de végül mégis megkérdezte:
– Neked tényleg jó volt így? Hogy felülről...?
– Igen – feleltem lelkesen –, imádtam. Még soha nem éreztem hasonlót...
– Rendben – mondta –, akkor mostantól így fogjuk csinálni.

Ezentúl tehát a szeretkezéseinket egymás között dörgölődzésnek hívtuk, utalva az első pár alkalomra. Soha nem beszéltünk arról, hogy az együttléteink messze túlmutatnak azon a tevékenységen, amit ez a szó sejtet. Anyának valószínűleg egyszerűbb volt így, hogy még egymás között sem nevezzük nevén a dolgot. Hiszen, ha nagyon profán akarnék lenni, nem volt másról szó, mint hogy időről időre dugtunk egy jóízűt.
Az ilyen alkalmakkor általában az volt a koreográfiánk, hogy először oldalról bevezettem a farkam a combjai közé, és ide – oda csúsztattam a puncija hosszában, majd ezen előjáték végeztével, vagy ebben az oldalsó helyzetben, vagy pedig a magamévá tettem. Közben rájöttem, hogy némi plusz örömöt tudok magamból kisajtolni, ha szeretkezés közben úgy tartom a fejét, mint az első alkalommal. Gondolom ez is olyasmi lehet, mint a kiskacsáknál a bevésődés.
Az egész történetben csak egy dolog zavart, mégpedig az, hogy a nevezetes első alkalmat követően az ajtómat résnyire nyitva találtam, holott biztos voltam benne hogy bezártam magam után.
Egy héttel később ez a rejtély is megoldódott. Egyik este nevetséges vitába keveredtem anyával valami semmiségről, melynek végén felpattant, és kiviharzott a konyhába. Pillanatokkal később behallatszott a nappaliba a lábosok és tepsik zörgése. Apa nem szólt egy szót sem, csak intett a fejével, hogy menjek utána és békítsem meg. A konyhába érve láttam, hogy anya még nem szedett elő a sütéshez minden hozzávalót. Csak a tepsiket készítette ki, az egyik már a sütőben melegedett, a másik pedig a tűzhely tetején árválkodott.
Amikor beléptem anya a tűzhely előtt állt, háttal nekem. Lépéseim zajára rám pillantott, elmosolyodott, majd újra hátat fordított nekem. Rádöbbentem, hogy a csak azért veszett velem össze az előbb, hogy apa utána küldjön "békülni" a konyhába. Mögé léptem, lejjebb csúsztattam a nadrágomat, és kiszabadítottam a farkamat. Ezután kezemet a hátának vetettem, és addig toltam előre, míg teljesen rá nem hajolt a tűzhelyre. Balommal gyengéden leszorítottam a fejét, mely így az imént kikészített tiszta tepsin nyugodott, jobb kezem két ujjával pedig a szájába nyomultam. Ő közben lenyúlt, és felhajtotta a szoknyáját, mely alól elővillant meztelen alteste. Ujjai lágyan ráfonódtak a hímtagomra, és makkomat finoman a puncijához vezette.
Minden elővigyázatosságot szélnek eresztve, vad szenvedéllyel estünk egymásnak. Anya feje ide – oda csúszkált a süteményes tepsi tiszta felületén, noha balommal továbbra is igyekeztem szilárdan tartani.
Miközben ki – be löktem magam a testéből, egy dermesztő pillanatra úgy éreztem, mintha valaki figyelne minket. A konyhaajtó felé rántottam a fejem, mialatt szívem kihagyott egy ütemet, de egy lelket sem láttam. A vágy felülkerekedett a félelmeimen, gyorsítottam lökéseim sebességén, fel – felemelve anyát a földről miközben mind mélyebbre fúrtam magam a testébe. Észvesztő volt a látvány, ahogy lábujjhegyen pipiskedve állta az ostromomat, mialatt formás vádliján megfeszültek a nyúlánk izmok.
Végül egy utolsó vad lökést követően elárasztottam az ölét nedveimmel, magam is meglepődve milyen hatalmas mennyiségű ondót préselt ki ágyékomból a gyönyör. Lassan kihúztam a farkam a hüvelyéből, hátrébb léptem és feljebb cibáltam a nadrágomat. Anya egy ideig ugyanabban a hajlott testhelyzetben maradt, fejét továbbra is a süteményes tepsire hajtva. A szoknyája lassanként lecsúszott a derekáról, de mielőtt visszahullott volna a helyére, láttam, hogy a bal combja belsején egy vékony ondópatak indult meg a padló felé.
Átsétáltam a nappalin, és felszaladtam a lépcsőn. Anya kisvártatva követett, miután leadta apának a szokásos tanulásos mesénket. A szobámban azonnal az ágyamhoz ment, és a szokásos rutinunkat követve a hasra feküdt rajta. Nekem azonban más ötletem támadt. A fejéhez sétáltam és hanyatt fordítottam. Amint a hátán feküdt, ledobáltam a ruháimat, és az arca fölé térdeltem. Merev hímtagom úgy billegett le föl minden mozdulatomra, mint egy szélben hintázó zászlórúd.
Megfogtam két oldalról a fejét, és az ágyékomat lassan lejjebb eresztettem, míg a makkom az ajkaiba nem ütközött. Engedelmesen kinyitotta a száját, én pedig vigyázva belécsusszantam. Lassan ki – be mozogtam, élvezve nyelvének simogatását, és a farkamat körülvevő nedves forróságot. Anya mind mélyebbre engedett magába, makkom már – már a torkát csiklandozta. Annyira el voltunk foglalva egymással, hogy egyikünk sem vette észre, hogy elfelejtettem becsukni az ajtót.
Újra elfogott az a jeges félelem, hogy valaki figyel minket. Felnéztem, és miközben a farkam épp tövig merült anya szájába, az ajtóban megpillantottam apám tagbaszakadt alakját. Megdermedtem, a lélegzetem kihagyott, szívemet pedig mintha vasabronccsal szorították volna össze. Mielőtt azonban elhatalmasodott volna rajtam a pánik, a tekintetem apa arcára siklott, és láttam, hogy mosolyog. Túlzottan lebénított a félelem ahhoz, hogy egyáltalán megszólaljak, így aztán amikor apám felém bólintott, nem tudtam mire vélni a dolgot. Értetlenségemet látva apám újra biccentett egyet az irányomba, mintha mutatni akarna valamit, majd felemelte az egyik kezét, és karikát formált a mutató és hüvelykujjával. Ezután másik keze mutatóujját párszor átdugta ezen a karikán, majd újra bólintott, és tekintetét anyám széttárt lábai közé fúrta.
Kezdtem érteni a dolgot... Megfogtam anyám szoknyáját, akinek fogalma sem volt arról, hogy az elmúlt másodpercekben milyen események is játszódtak le a szobában, és felhúztam a derekáig, felfedve csupasz punciját. Ezután újra apámra pillantottam, aki továbbra is buzgón mutogatott, egyre sebesebben járatva a mutatóujját a képzeletbeli vaginában.
Kezemet végigfuttattam a széttárt combok között, és két ujjamat belemerítettem a rózsaszín szirmok között megbúvó nedves kis lyukba. Anya felnyögött, bár hangját tompította a szájában dagadozó férfiasságom, és még vadabbul kezdett szopni. Én is egyre gyorsabban járattam az ujjamat a hüvelyében, miközben kérdő pillantást vetettem apára. Ő mosolyogva bólintott, majd sarkon fordult, és elsétált az ajtóból a hálószobájuk felé.
Anya csípője egyre vadabb iramban elemelkedett el a matracról, követve ki – be csúszkáló ujjaimat, szája rázáródott a farkamra, és minden eddiginél erősebben kezdte szívni.
Mialatt ágyékom megfeszült, és a spermám anyám torkába lövellt, az járt a fejemben, hogy úgy látszik apa valóban jól ismeri a feleségét.