Astarte hívei 2. rész

Nem fáradtam ki túlságosan a heves viadalon, mégis bágyadtan feküdtem a lehunyt szemmel pihegő George mellé, és csókolgattam a mellét, karját, nyakát, apró becéző csókokkal George mozdulatlanul tűrte egy darabig, aztán szembefordult velem, csókolgatta ö is a mellemet, majd a bimbómat rágcsálta finoman, ami engem mindig boldogított. Most is elkezdett lüktetni a lábamköze éreztem, hogy csiklómon végigfut a bizsergés és keményedni kezd. Puncim körül éreztem a vérem lüktetését és duzzadó szeméremajkaimat a nedvesség újra elöntötte. Minden idegszálam pattanásig feszült. George simogató nyelve ezalatt már a hasamon járt, a köldökömet nyaldosta. Aztán lecsúszott a combon tövébe és nyelve hegyével addig kutatott a szőrme háromszög alján, míg rátalált a csiklómra. Erre én is tapogatni kezdtem George hasának alján, de a sürü bozótban csaknem el volt tűnve az aranyos pici husdarab. Lágyan simult a tenyerembe, alig akartam elhinni, hogy néhány perccel ezelőtt mennyivel nagyobb volt és milyen kemény, hogy szinte bevéste magát az én meglehetősen szűk nyílásomba.
George nyelve ezalatt állandóan mozgott, s az általa okozott isteni bizsergés átjárta minden porcikámat. Ekkor – félretéve minden aggályoskodásomat – hozzákezdtem, hogy a Mary által nyitott alkalmat a legteljesebb, s már általam is nagyon kívánt mértékig kihasználjam. Szó nélkül felültem, fél lábal átléptem Georgen, majd tűzben égő lábanközét odatartottam, s odaszorítottam George ajkához. Háttal voltam az arcához, úgyhogy gyönyöröm okozója szemben feküdt velem, teljesen elcsigázva. Felemeltem a fejecskéjét, nézegetni, tanulmányozni kezdtem. Magamban eddigi életem során sokféleképpen neveztem. Leánykorom élményvilágában, mint a fiuk kukaca, később hímvesszőnek, a férfiak szerszámának neveztem, most – talán az élmény hatására – először neveztem, először mondtam azt, hogy ez egy fasz. George fasza az, amit simogatok, mondtam magamban többször, s tetszett a gondolat, hogy már ki is merem mondani. Furcsának találtam George szerszámát ilyen közelről. A szép piros fejet bőr borította. Az én férjemé mindig csupasz volt, ha ritkán, s véletlenül rápillantottam, láthattam azt. Igaz, hogy George keresztény, a férjem pedig zsidó volt. Meghúztam egy kicsit a bőrt lefelé, igy a fejből még több látszott.
– Fáj? – kérdeztem aggódva.
– Ah, dehogy – felelte George furcsa torokhangon, mert nyelve eközben sem hagyta abba a munkáját.
– Húzd fel egészen ezt csináltam én is amikor az előbb beléd nyomtam – hörögte George – úgy az igazi, mert sokkal izgatóbb és jobban érzem a kezed forróságát!
Nagyon izgató tanulmány volt. A bőr tényleg felcsúszott teljesen, s nem is jött vissza, mert a duzzadt, vörösen fénylő fej nem engedte.
Ennyire közelről és ilyen intenzíven még nem vizsgáltam meg egyetlen férfi hímvesszőjét sem. Igen mulattatott, hogy amikor a fejen levő lapos részt megnyomtam, az kitágult, mintha tátogott volna, ahogy a partra vetett hal.
– Tényleg nem fáj? – kérdeztem.
– Neked fáj az amit csinálok? Nos, te is azt csinálod, játszogatsz vele, csak te a kezeddel én meg a nyelvemmel.
– Igazán? De engem sokkal jobban izgat a nyelved, mintha a kezeddel csinálnád.
George halkan duruzsolta:
– Nekem talán nem lenne úgy érdekesebb és jobb?
Még mindig egészen puha volt a vessző. Mikor egészen fölé hajoltam és kinyújtottam a nyelvem, óvatosan végigsimogattam a tűzben égő vörös fejet. George úgy megrándult, mintha áramütés érte volna. Tétován tovább csúszkáltattam a nyelvemet, végig az egész rúdon. Tisztán éreztem benne a vér lüktetését. A lazán elomló börzacskóban lassan növekedett a két fényes pont. Odáig is elpásztáztam a nyelvemmel, nyalogatni kezdtem a fasz tövét, bekaptam oldalról, átfogva, s nem megharapva.
A két herét egyenként vettem a számba, nyelvemmel megcirógattam őket, majd újra fejre irányítottam a figyelmem, és láttam, hogy az mennyire megnagyobbodott az egész rúddal együtt. A fejet az ajkamra szorítottam, majd kinyitottam a szám és nyelvemmel hevesen körbe – körbe nyalogatni kezdtem. Mikor George nyelve azt a pontot érintette, ami még a csiklónál is érzékenyebb volt, összerándultam és fennhangon felnyögtem, George még hevesebben nyalta a seggem környékét, én már nem tudtam mi van velem, közben éreztem a nyelvét behatolni a hüvelyembe, és ekkor a faszt teljesen bevettem a számba és szopogatni, szívni kezdtem...
Hihetetlen izgalom vett rajtam erőt, amíg az eddig csak növekvő vesszője a számban nőni, dagadni kezdett, míg egészen betöltötte a számat. Úgy éreztem magam, mintha két férfivel közösülnék, hiszen George fasza szabályosan lüktetett a számban, nyelve pedig olyan ügyesen mozgott a hüvelyemben és jó ritmusban nyalta végig a csiklómat, hogy a dupla kéjérzet életemben először hatolt belém.
George mozgásán is éreztem, hogy sokkal nagyobb izgalomban részesítem igy, a nyelvemmel és a számmal, mint előző alkalommal, a forró pinámmal. Ettől az érzéstől a gyönyör hullámai mindennél jobban elhatalmasodtak bennem és a puncim robbanásszerű elsülése pillanatában a kéj soha nem érzett rángásai elementáris erővel zúdult végig rajtam.
George is vonaglani kezdett ezzel az élvezésemmel egyidöben. Gyönyörű, hatalmas fasza teljesen betöltötte a számat és meg – meg rándult benne. Ütemes fröcskölések érték a szájpadlásomat, s én a kéjtől magamon kívül szívtam ki a remegő himvesszöböl mindent, s közben éreztem, hogy zuhatagként ömlik ki a nedvesség a pinámból, amit szeretettel fogadott be a szájába George. A lenyelt ondó simogatta a torkom sokáig szopogattam, s tisztára nyaltam George lassan zsugorodó faszát. George nyelve bucsuzóul még egyszer végigpásztázta a nyílásomat, itta, boldogan itta forró, síkos nedvemet.
Hatalmas gyönyör volt. Ilyet nem éreztem még soha. Hosszú percekig is eltartott és felülmúlt mindent, amit a szeretkezésekkel kapcsolatban eddig átéltem. Igaz, nagyon kimerített, ennyi csuszika még soha nem folyt ki a pinámból egyszerre.
Pihegve, fáradtan hevertünk egymás mellett a kielégülés boldogságában. Hálásan simogattuk egymást, és mindkettőnket elnyomott az álom. Én álmomban is úgy éreztem, hogy folytatódik az előbbi játék. Csiklóm duzzadtam meredt előre, ereimben kavargott a vér, valaki nyaldossa azt a nyílásom, ami a puncim alatt, a legelrejtettebb helyen van, és utána a nyelv már a csiklómon táncol, s én dobálom a csípőmet. Már nagyon jó és izgalmas volt, amikor félálomban kinyitottam a szemem, de a leszálló est miatt beálló sötétség miatt nem láttam semmi.
Arról viszont meggyőződhettem, hogy amit érzek az nem álom, hanem valóság. George feje az önként álmomban feltárt combjaim között le – föl járt és nyelve a forró hüvelyembe fúródott be, mint a legigazibb hímvessző. Szó nélkül megfordultam felette, ágaskodó, édes farkát a számba vettem és kezdődött megint egy olyan eszeveszett kéjkeringö, amelyben háromszor élveztem egymás után.
George kőkemény faszát kissé lassabban sikerült spriccelésre bírnom, de újra bőven ömlő drága gecijét boldogan ittam magamba. Megvártam, amíg kicsúszik a számból, és már teljesen kint is volt, amikor észrevettem, hogy az utolsó csepp jön ki belöle. Mohón kaptam újra be a vesszőt, mert minden cseppjét sajnáltam kárba veszni a szerelem nedűjének. Ezért a mozdulatért George nagyon hálásan simogatta meg a fejemet és utána olyan élvezésben részesített még egyszer, hogy azt még elmondani is nehéz.
Arra kért meg, hogy térdeljek fel. Akkor hátam mögé került és hátulról, úgy kezdte el nyalni először a merevedő, vérrel teli szeméremajkaimat, majd a csiklómat és közben az orrát a hüvelyembe nyomkodta. Iszonyatosan tört rám újra a soha nem érzett kéj. Fejemet a földön lévő párnába fúrtam és az ájulás környékezett. Az orgazmusom csodálatos volt. Akkor robbantam, amikor George a seggem lyukát és környékét nyaldosta, kezével pedig egyszerre dörzsölte csiklómat, s húzogatta ujját a pinámban. Amikor hörögve élveztem, úgy éreztem, hogy nincs is puncim már. Combjaimban olyan remegés volt, hogy összeszorítva kifeküdtem a szőnyegen. Sokáig maradtam igy hason fekve, mert George már felöltözve állt mellettem, amikor magamhoz tértem a kábulattól.

Késő este volt, amikor távoztunk a lakásból. Mary a szalonban üldögélt. George elbúcsúzott, mi pedig ott maradtunk még beszélgetni.
– Nos, meg vagy elégedve? – kérdeztem.
– Ezt én kérdezhetném tőled. – kacagott fel Mary – csak nem hitted el, hogy tényleg kileslek benneteket? Csupán azért mondtam, hogy képzeld magad a nyilvánosság elé és vesd le a prüdantériát.
Most pedig meséld el, hogy mi volt!
Őszintén elmondtam mindent, kihangoztatva George csodálatos ügyességét.
– Csak ne dicsérd nekem – mondta Mary – kipróbáltam már én is. Öt szintén nyugodtan merem ajánlani Astarte hívei közé. Ebből már tudhatod, hogy te be fogsz jutni közénk.
Mary utasítására a következő héten Párizsba utaztam. Itt a legtüzetesebb, alapos orvosi vizsgálaton estem át. Ezután egy szürke külvárosi házban kellett jelentkeznem, ahol egy végtelenül bájos, fiatal szőke nő és egy igen előkelő modern úr előtt kellett esküt és fogadalmat tennem arra, hogy a társaság tagjairól, azoknak közéleti ténykedéséről, a körünkben velem történtekről soha, semmilyen körülmények között említést sem teszek, kilétüket nem kutatom. Alávetem magam a szekta szokásainak, szabályainak, vállalom, hogy minden férfi tagnak, aki megkíván ellenkezés nélkül odaadom magam, s az ünnepség előtt egy hétig teljes önmegtartóztatásban élek, ezzel készítve elő magamat mindazokra a gyönyörökre, amelyeket Astarte istenasszony híveinek minden holdtölte nyújt.
Ezután lefizettem a száz font tagsági díjat, mire kezembe adtak egy gyönyörű, művészi kivitelezésű, aranyozott mélynyomású meghívót, amely szerint Mr. Foruncie július 9 – én este 9 órára meghív az estélyére. Az estély szigorúan zártkörű, baráti rendezvény, ahová a meghívó felmutatása nélkül nem lehetséges bejutni.
Izgatottan vártam az időpont eljövetelét. Gyönyörű estélyi ruhát csináltattam erre az alkalomra.
Nem akarok arról beszélni, hogy az egy hetes szerelmi éhezés mit jelentett számomra, amit betartottam, sem arról, hogy milyen gondosan készültem fel. Taxival mentem vágyaim színhelyére, ahová pontosan kilencre meg is érkeztem.
Csengetésemre díszes libériába öltözött kövér férfi nyitott ajtót. A hangján igen meglepődtem, mert az valószínűtlenül magas volt. Gondoltam, hogy kasztrált. Az előteremben sürgölődő komornyikok szintén voltak.
Egyik a belépőmet vette el, a másik féltenyérnyi nagyságú, drágakövekkel kirakott számot tűzött a keblemre, majd megmutatta a további irányt. Rövid folyosó végén csapóajtó fogadott, amely – előttem érthetetlen titkos jelzésre – kinyílott zajtalanul, majd amikor beléptem, az ajtó finom kis kattanással bezárult mögöttem. Nehéz, bordó és súlyos vörös szinü körfüggöny volt előttem, ami mögül halk, fülbemászó zeneszó, beszélgetés zsongása, egy – egy csilingelő kacaj, és pohár csengése szűrődött ki. Dobogó szívvel álltam egy pillanatig, majd önkéntelen mozdulattal igazgattam a hajam és eltoltam a függönyt. Egy pazarul megvilágított díszes terembe léptem, amelynek közepén az egész terem hosszát csaknem végigérő bárpultot láttam. A pult mögött frakkos urak, s estélyi ruhás hölgyek forgolódtak. A a jelenlévőkön ugyanolyan ékköves szám volt, mint amit én is a mellemen viseltem. Belépésem úgy látszik nem keltett feltűnést, mert csak futó pillantások estek rám. A társalgás fesztelenül és általános témák körül folyt, amint az idegenek között szokás.
Gyorsan megállapítottam, hogy a jelenlévők nem a nevük szerint, hanem a viselt szám szerint szólítják egymást. Személyzet itt már nem volt, mindenki önmagát szolgálta ki. Amint tétován álldogáltam, mellettem termett Mary.
– Érezd magad otthon. Siettem, hogy megelőzzelek és itt találj, mert gondoltam, hogy teljesen idegenek között kissé feszélyezve érzed magad először. Később úgy is látni fogod, hogy itt jóformán senki sem ismeri egymást. Egyszer egy hónapban fekve ismerkedünk, aztán minden megy tovább. Alaposan végignéztem a társaságot, és mondhatom hogy teljes mértékben meg voltam elégedve. Ennyi hibátlan alakú, jó megjelenésű férfit még a legnagyobb filmgyárban is nehéz lehet összeszedni. És a nők – akiket pedig bíráló női szemmel néztem – igazán kiálltak minden kritikát mind alak, mind a szépség tekintetében. Nem hiszem hogy egy is közülük hordott melltartót. Mary mosolyogva figyelte vizsgálódásomat, leolvasta arcomról a legteljesebb megelégedést, mert megérintve a akarómat igy szólt: – Hagyd már abba, hiszen láthattad, hogy szép emberek gyűltek itt össze. Éppen ideje már, hogy mi is igyunk valamit. Amikor beléptem már akkor feltűnt, hogy milyen különös alakú poharak, üvegek sorakoznak a bárpulton. Közelebb lépve ismertem csak fel, hogy mit ábrázolnak az ivó eszközök. Minden pohár egyforma kristályból készült, s az alja egy férfi herezacskót ábrázolt, benne a két golyóval. A szára egy kényen álló, s tökéletesen szép hímvesszőt mutatott.
A pohár szája pedig egy művészi szépséggel kidolgozott punci volt. Az üvegek nyaka szintén faszt ábrázoltak, a végén a bunkóval. Felültünk egy magas székre, s Mary töltött mindkettőnknek. Mikor a himvesszöböl csurgott a sürü, szép szinü likőr a kitárt szeméremajkak résébe, nem tudtam megállni csiklandós nevetés nélkül.
– Ez igen! Mondhatom egészen stílszerű ivó alkalmatosság.
Nagyot nyeltünk az élethű pohárból, majd Mary megjegyezte:
– Ez még semmi, sok mindent láthatsz majd még, ami a szeretkezést fogja eszedbe juttatni. Itt minden annak áll szolgálatában. Közben két férfi is megállt mellettünk, bókot mondtak a ruhánkra, majd a zene felerősödése után elvittek táncolni. Tánc közben a partnerem – aki a 17 – es számot viselte – édes semmiségeket suttogott a fülembe, majd csintalan históriákat mesélt, végül megkérdezte nem lesz-e a terhemre, ha az éj folyamán néhányszor férfiúi jogát gyakorolni fogja velem. Legyőztem a kertelés nélküli ajánlata feletti pironkodásomat és még jobban magamhoz szorítottam. -
Most úgy válaszolok – feleltem –, ahogy lánykoromban tettem a hasonló helyzetekben: – Uram, megtisztel vele, örömmel állok rendelkezésére, az első négyes az öné.
És ez a válasz szívből is jött, mert táncosom remek emberpéldány volt. Csupa izom testtel, klasszikus metszésű arccal simult hozzám. Egybefonódva ringatóztunk a zenére, a vékony selymen át állandóan éreztem férfiasságának kemény jelét, amely néha csaknem belefúródott a combomba. Tánc után visszaültem Maryval a bárpulthoz, ahol ö az órájára nézett, és látva, hogy már negyed tíz van, halkan a következőket suttogta: – Itt az ideje, hogy közöljek veled néhány olyan dolgot, amit eddig még nem akartam mondani, de rád vonatkozik. Az első az, hogy George beteg lett, megfázott kissé, igy ö csak a következő összejövetelünkön fog debütálni. Téged viszont nekem kell felkészíteni a befogadási aktusra. – Hát az meg mi? – kérdeztem, és enyhén remegni kezdett a gyomrom. Mary egyből észrevette rajtam, hogy izgatott lettem, és nyugtató hangon a következőket mondta: – Nem kell félni, két dolog vár rád. Először öt perc múlva egy komornyikkal kell majd menned, az elvezet egy kék szalonba, s ott fog rád várni az elnök, aki a befogadási és felavatási aktust elvégzi veled... Többet nem mondhatok, csak arra figyelmeztetlek, bármilyen furcsa dolgot tapasztalsz, ne lepődj meg és az öreg elnök minden kívánságát próbáld teljesíteni, mert ha akadékoskodsz vagy ügyetlenkedsz, akkor a jutalmad sem marad el, és túlestél legalább az első befogadási aktuson.
– Uramisten, és mi lesz a másik aktus? – kiáltottam fel.

Arra majd később fog sor kerülni. Az kellemesebb lesz, bár nem mindenki vélekedik igy. Majd meglátod miért. Szóval az később lesz, és abból fog állni, hogy több férfi fog körülvenni, és már bevált módon eljátsszák veled a férfiak befogadási aktusát. Ebben néhányan a nők közül is segíteni fognak nekik, hogy ne féljél, ez pedig azt jelképezi, hogy a nők is elfogadtak. – Hát ez borzasztó, de legalább mond meg, hogy mi lesz ez az egész. Mit kell majd csinálnom, és hogy lesz... Nagyon ideges voltam.
– Drága kis csacsim nem szabad többet elárulnom. De ne félj, majd meglátod, milyen felejthetetlen mindkét aktus. De már indulnod kell. Látod, ott néz rád az a komornyik. Vele kell menned. Elindultam a komornyik felé és azt vettem észre, hogy mindenki engem néz, főleg a nők. Ezek tudják, hogy énrám mi vár! Hiszen ők is voltak újak. Nyilván az elnökhöz nekik is el kellett menni, ezért azt is észrevettem, hogy több volt az irigykedő arckifejezés, mint a sajnálkozó. A férfiak kivétel nélkül mosolyogva, szeretettel kisérték lépteimet. A teljesen néma inas mellett haladtam, több kis folyosón át jutottam el a kék szalonba. Az elnök, úgy ahogy azt elmondta Mary, túl volt a hetvenen, de nem nézett ki hatvannál többnek. Kedves kis cirógatással fogadott és leültetett az előtte lévő lapos puffra. Alacsony fotelben ült, remekül szabott frakkban. Két három percig általános dolgokról volt szó közöttünk, majd célzott rá, hogy tudom-e hogy miért kellett jönnöm. Elpirulva bólintottam. Ekkor megkért, hogy vetkőzzem le, de a nadrágocskámat hagyjam magamon. Fogalmam sem volt, mi fog történni, de Mary intelmére gondolva elkezdtem levetni a ruhámat. Amikor a bugyimon kívül már minden a szőnyegen volt, az elnök mosolyogva odahívott maga elé. Kezével a mellemet kezdte simogatni, néha megcsókolta a számat.
– Szeressél! – szólt rám kérőn, bár utasításnak is beillett a hangja. Nem tudtam, hogyan gondolja. Jó lett volna ezt előre kiszedni Maryböl. Viszonoztam az öreg csókját, de ö a kezem a nadrágjához tette. Ekkor már gondoltam, hogy mire gondol... Amikor kigomboltam a nadrágot, az elnök hanyatt dőlt a fotelban és behunyta a szemét. Ettől megnyugodtam és elhatároztam, hogy nagyon ügyes leszek. Sokáig tartott, amíg a lankadt, de azért meglepően nagy hímvesszőt ki tudtam venni. Finoman, két ujjammal kezdtem cirógatni, a bőrt a fején fel – le húzogatni. Nem sok hatása volt, mert nem kezdett el dagadni. Ekkor még nagyobbra nyitottam a rést a nadrágon és gyengéden kiemeltem a zacskót. Mindkét kezemmel alaposan munkához láttam, sajnos csak ici – pici eredménnyel. Nem tudtam már a növekedést fokozni, ezért a nyelvem következett. Először szépen nyalogattam a kissé lilás fejet, majd lassan a számba vettem az egészet. Ekkor megrándult, megfeszült az elnök teste. Tudtam ebből, hogy nyert ügyem van. Mivel nem volt, ami miatt izgalmi állapotba kerülhettem volna, ezért ráértem odafigyelni, hogy az öregnek a legjobb legyen. Négy – öt perc múlt el, amikor már hatalmasra nőtt az ajkaim között a durung. A szopás közben az elnök a fejemet simogatta, és azt ismételgette:
– Ügyes vagy, nagyon ügyes... Már éreztem, hogy lassan elélvez az elnök, fejemmel gyorsabb ritmust diktáltam, de ekkor az öreg hirtelen eltolta, majdnem ellökte az arcomat a testétől. Felállt és intett hogy menjek utána. A sarokban lévő heverőhöz mentünk. Lefektetett és közben remegő kezekkel levette rólam a bugyit. Atvetette lábát a mellemnél és farkát újra a számba dugta. Már puhult, ezért gyorsan szívni is kezdtem. Ö előre dőlve nyomkodta belém a hímvesszőjét, közben hátranyúlt és finoman simogatni kezdte a pinám. Lassú volt, ahogy begerjedtem, de aztán már éreztem, hogy nedves lesz a puncim. Észrevette ezt az elnök is, mert erőteljesebben nyomkodta a számba a férfiasságát, kezével mind gyorsabban dörzsölte a csiklómat, majd egyszerre egész testében megrándult. Éreztem a számon, hogy szétfolyik benne a sperma, nem lövellve, hanem csendes csobogással. Nem is tudtam az egészet lenyelni, mert az elnök gyorsan oldalt dőlt és kicsúszott a számból a gyorsan lankadó farka, mellette pedig kucsurgott az arcomra az ondó.
Le kellett még nyalogatnom az öreg nedvességben fürdő, már egészen összezsugorodott hímvesszőjét, amit ö szinte szégyenlősen a nadrágjába tett. Sajnáltam ekkor az öreget, mert a farkán és a mozdulatain végig érezhettem, hogy régebben nagyon szerethette és tudta is szeretni a nőket. Fel akartam én is állni, de az elnök nem engedett. Adott egy finom kis törülközőt, hogy használjam az arcomhoz, majd elment a szoba másik végéhez és egy érdekes tárggyal jött vissza. Amikor jobban megnéztem, akkor láttam, hogy egy mű hímvesszőt tart a kezében, ami legalább 25 centiméter volt és elektromosan, elemmel működött. Valaki régebben ajánlott már nekem ilyet, de most láttam először életemben. Rózsaszín, hatalmas rúd volt, tökéletes mása egy nem létező nagyságú fasznak. Rajta volt a két golyó is a zacskóval és szőr is díszítette. Nagyon megijedtem, mert féltettem a puncimat ettől a szerszámtól. Az elnök észrevette az arcomon a rémületet, mert odahajolt az újra száraz lábamközé és szakavatottan nyalni kezdett. Most már mindegy, gondoltam, ezen túl kell esni. Lehunytam a szemem, nem gondoltam semmire. Az öreg remekült nyalt, ezt el kellett ismernem. Szép lassan csinálta, és a csiklómat olyan ügyesen tudta simogatni, hogy rövid idő alatt egészen begerjedtem. Erre várt ö, mert egyszercsak észrevette, hogy egy meleg rúd hatol a pinámba. Lassan nyomta belém az elnök a müfaszt, de közben nyalta is a puncimat, és én ilyen kitömött állapotban még nem éreztem a hasam alját.
Nem tudom mennyi idő telt el, amikor egyszerre a durung – ami egyébként igen forró volt – elkezdett a pinámban vibrálva mozogni. Előre – hátra lökődött, s az oldalán lévő sün kiálló dudorok olyan borzasztóan nagy élvezetet keltettek a hüvelyemben, amit igaz élő fasz nem tud soha. Pillanatok alatt már sikoltottam a gyönyörtől. Kétszer élveztem el egymás után és vágytam a további kéjre, de az elnök kikapcsolta a készüléket. Még egy ideig körbe nyalogatta a müfasznál a nyílásomat, de lassan kifelé húzta belölem. Azt hittem sírva fakadok az elkeseredéstől, mert még nagyon fel voltam izgulva. Az elnök gyengéden megcirógatott, s igy szólt. – Ebből nem szabad többet, mert mi lesz veled akkor az ünnepségen. Hogyan akarsz a férfiakkal áldozni, ha most teljesen kimeríted magad? Igazat adtam neki, és a tapétázott ajtón át a fürdőszobába mentem. Letussoltam, combjaimból és hüvelyemből is lassan kiállt a vibrálás. Nem is volt még tíz óra, amikor elindultunk vissza a nagyterembe az elnökkel. Indulás előtt azonban egy meglepetés ért. Tizezer dolláros csekket kaptam az öregtől, és nagyon jóleső, meleg dicsérő szavakat.
– Minden elismerésem a tied. Fogadd el tőlem ezt a kis ajándékot. Amikor elolvasva a csekket, a hatalmas szám feletti csodálkozásomban ránéztem, ö még magyarázatképpen hozzáfűzte:
– Utoljára nyolc évvel ezelőtt tudott a világ legszebb nője igy elélveztetni, s azt hittem már többé soha senki. A te szád aranyból van, a puncid csodálatos. Vigyázz mindkettőre és érezd magad jól az ünnepünkön, mert a nők között te vagy a legértékesebb, remélem erre minden férfi tagunk rá fog jönni hamarosan. Ezek után nagyon boldog voltam, amikor újra Mary mellé leültem. Nagyon kíváncsian nézett rám, de csak annyit kérdezett:
– Hány dolláros a csekk?
Amikor megmondtam neki, egészen hitetlenül nézett végig rajtam.
– Uramisten! Hát mit csináltál az öregnek? Hiszen ez a legtöbb, amit idáig bárkinek is adott az kétezer dollár volt.. Azt is csak ketten vagy hárman kaptuk. Mindenesetre őszintén és szívből gratulálok. Gyorsan elhadartam neki a kék szobában történteket, majd ö mesélte el, hogy vele majdnem ugyanez történt, csak lassabban élvezett el az elnök.
– Hát ezért a tizezer dollár! – zárta le Mary a témát. Közben ittunk, s bár eszemben volt, hogy megkérdezzem Maryt, mi a másik rám váró feladat, még sem mertem érdeklődni. Mivel az elnökkel töltött idő is igen kellemes élményekkel járt együtt, úgy a második avatás elé is reménykedve néztem... A következő tíz percben az összes jelenlévővel váltottam néhány szót, igy kicsit mindenkit sikerült megismernem, legalább a hangjáról... egyenlőre.

Pontosan tíz órakor gongütés hallatszott, amire egy csapásra megváltozott körülöttem minden. A jelenlévők a baloldali falhoz siettek, engem is magukkal sodorva. Halk zümmögés hallatszott, mint amikor villanymotorok kezdenek működni, s pár pillanat múlva a bárpult önmagától a jobboldali fal felé kezdett megindulni. A fény kialudt, a vakító világosságot teljes sötétség váltotta fel. A zúgás fokozódott, majd izgalmas vörös fény világította meg a termet, amelyre már nem lehetett ráismerni. Első megállapításom az volt, hogy megnagyobbodott. Az imént még fél méterre álltunk a faltól, amely most már legalább három méterre volt és tapéták helyett az egész falat metszett tükrök foglalták el. Fenn rózsaszín márvány galéria futott körül, a terem közepén Astarte oltára állt, körülötte tökéletes kör alakban, a normálisnál legalább kétszer nagyobb heverők voltak elhelyezve, majdnem összeérő alakzatban, kettő – kettő egymással szemben, úgy hogy mind a négy égtáj felöl meg lehessen közelíteni az oltárt. A zúgás nem lehetett más, mint a falak motorokkal való eltüntetése, valamint az oltár és a tartozékainak a beemelés az érdekesen megváltozott terembe.
Maga az oltár művészi kivitelezésű és meghökkentő volt. Négyméteres magasságú, márványból faragott, óriási hímvesszőn egy óriási és hihetetlenül szép rózsaszín márványból – ami tökéletesen testszínű volt – készült női szeméremtest nyugodott, kitárt ajakkal, és ebbe volt beleágyazva a biborszinü huzattal készített heverő. A padlón az oltár négy sarkánál egy – egy stilizált, szeméremtest szerű alkalmatosság volt elhelyezve, tökéletes, remek mása az oltáron lévőnek. Az oltáron az a csodálatosan szép nő feküdt, aki előtt az esküt letettem. Valami egészen tündéri látványt nyújtott, ahogy ott meztelenül feküdt, s csak a derekát övezte egy bíborvörös finom bőrből készült öv, amely fenn a hasnál egy centiméter hosszúságú, ezüst szögek meredte ki, lehetetlenné téve, hogy valaki is rá próbáljon feküdni. A föpapnö vénuszdombjának dús, ápolt szőrzete rötvörösben játszott, és gyönyörű két mellén duzzadtan meredtek előre bimbói, árulkodva a nemi izgalomról. Az oltár négy sarkán – az égtájak irányában – egy – egy vörös, szőke, fekete és barna lány feküdt teljes meztelenségben a föpapnöhöz hasonlóan. Derekukon nekik is ott volt az a szöges öv, és tekintetüket a föpapnöre irányították. A néma csendben most valami zsolozsma szerű karének áradt a hangszóróból, amely egyre erősödött, vérforralóvá fokozódott, majd hirtelen abbamaradt. Ekkor a föpapnö méltóságteljesen felemelkedett fekvéséből és csengő hangon igy szólt:
– Testvéreim. Astarte istennő tiszteletében és az édes, üdvözit gyönyört adó, szerelemben! Holdtölte van, és mi összejöttünk, hogy bemutassuk áldozatunkat az Istennőnek, s a Ö tiszteletére, parancsa szerint élvezzük a szerelem áldott boldogságát. A legnagyobb igyekezettel ürítsük fenékig azt a legfőbb ót, amit kéjnek nevezünk. Mai ünnepünknek az ad különleges jelentőséget, hogy Astarte évének új esztendejébe léptünk, amikor is úgy én mint papnő társaim feláldozzuk szüzességünket az Istennő oltárán, átadva helyünket a kijelölt utódoknak, akik felvétele már folyamatban van. – Mielőtt szüzességünk feláldozására sor kerülne – amit egyébként mind az öten epekedve várunk – törvényeink szerint magunk választjuk ki azon tagtársainkat, akik majd megteszik az első lépéseket az asszonnyáavatás utján. Felszólítom papnő társaimat, hogy sorban húzzák ki annak az öt férfinek a számát, akik a szerencse istenasszonyának kegye folytán társaink lehetnek az áldozatok bemutatásában. A négy papnő felemelkedett helyéről, s az oltár alól kiemeltek egy hatalmas kelyhet – amely szintén pina alakú volt – és golyókat dobáltak bele. A kelyhet a papnő elé vitték, aki az elnökhöz sietett vele. Az elnök és mindannyiunk előtt a föpapnö kivette az első golyót s átadta az elnöknek, aki szétnyitva megtekintette és hangosan bejelentette: – A föpapnö áldozó társa a 17 – es számú testvérünk lesz. Suttogva fordultam Maryhez némi féltékenységgel a hangomban. – Ez fogja átszakítani a szőke csoda szűzhártyáját?
– Áh, dehogy. Ez még csak a szerelmi áldozat bemutatása lesz. Az asszonnyá avatás akkor kezdődik, amikor mindnyájan bemutattuk áldozatunkat és szabad tere nyílik a szeretkezésnek. Ezalatt a négy papnő partnerét is kisorsolták. A papnők most a föpapnö vezetésével az öltöző helyiség felé indultak el, követve az öt férfitól. Az öltöző falait körben 59 számozott szekrény foglalta el, amelyek belső oldalát hatalmas és földig érő tükrök foglalták el. A hatvanadik hiányzott, mert az elnök sohasem vetkőzött le. Ezt Marytöl az első befogadási aktus előtti beszélgetésünknél már megtudtam. Az öt kiválasztott férfi a viselt számnak megfelelő szekrény előtt hozzákezdett a vetkőzéshez.
A papnők serényen segédkeztek neki. Minden ruhadarabjaikat ők gombolták ki és amíg ruhájukból kibujtatták testüket, csókolgatták a férfiakat, de szoros közelségbe a szöges övek miatt nem kerülhettek. Igy aztán érthető, hogy amikor a nadrág is lekerült a férfiakról, s ők is meztelenül álltak, mind az ötnek erősen égnek állt a hímvesszője. A papnők mellbimbói előre meredve majd szétpattantak. Mi középen állva néztük a vetkőzést, és a tíz gyönyörű test látványa azt hiszem nem csak rám, de mindenkire megtette a hatást, mert sűrűbben ittunk a kezünkben lévő poharakból. Most a papnők levetették öveiket, majd a férfiak karjukba emelték párjukat és egy széles nyíláson át – amelynek függönyei szét lettek húzva – beléptek a fürdöterembe. Ennek közepén egy hatalmas, márványból készült medence volt, s vizéből kábító rózsaillat áradt. A férfiak óvatosan lépdeltek a lépcsőn lefelé, ahol megálltak a mellükig érő vízben.
Papnöiknek csak a fejük látszott ki a vízből. Lefelé haladva midegyik férfi egy sajátos alakú szivacsot emelt le a párkányról, s most, hogy a vízben már nem érezték társnőik súlyát, csak bal kézzel tartották őket. Tisztán láthattuk a combok száttárulását és azt is, hogy titokzatos, szűzi rejtekeket mosogatni, vagy inkább csak simogatni kezdtek a férfiak. Mikor ezzel végeztek, a papnők vették át a szivacsokat, mosdatni, de inkább játszani kezdtek a kemény farkakkal. Érdekes, hogy szűz létükre milyen gyakorlottan húzták a bőrt le a bunkókról. A szivacsok különben punci alakúak voltak. Fürdés közben az arcok összesimultak, s a szenvedélyes csókolózás közben a kemény faszok a combok közé csúsztak. A föpapnö intésére azonban hamarosan abbahagyták a játékot és kijöttek a vízből. Szárazra dörzsölték egymást, aminek ürügyén ismét alaposan megtapogatták egymás nemi szervét. Ezután mindannyian visszatértünk az áldozati oltárhoz, ahol a szüzek felvették a szöges öveiket. A föpapnö elfoglalta helyét az oltáron, a papnők is heverőjükön. Egyetlen jelre ezután olyan jelenetek következtek, amelyek még egy haldoklóban is fölkavarták volna a vért. A férfiak csókolgatni kezdték papnőiket, ajkuktól lábuk hegyéig. Az éhes férfiajkak össze – vissza kalandoztak a gyönyörű testeken, megálltak néha a melleknél, majd a combok közepén.
A fejek izgalmasan mozogtak a vénuszdombok alatt, s amikor a nők ajkáról a kéjes nyögések felhangzottak, mind az öt férfi fellépett papnője heverőjére és a nyalást nem abbahagyva, keresztbe fordult felette, és úgy támaszkodva, hogy a szöges övtől meg ne sérüljön, folytatta a combok közötti munkálkodást. A papnők pedig szájukba kapva a férfitesteket, gátlás nélkül, ösztönük szerint sikoltozva, hörögve fogadták a gyönyör közeledtét. A 17 – est figyeltem irigykedve, aki elsőként tette meg ajánlatát tánc közben, hogy birtokba vehessen. A sors öt juttatta a csodálatosan szép papnőnek és amint a szőkeség működéséből láttam, nemigen lehetett oka panaszra, mert amíg lehunyt szemétöl a rózsaszín körmöcskéjéig kalandozott a fürge férfinyelv, a föpapnö gyönyörteljes felkiáltásai, kéjes sikolyai, mozdulatai fokozódó izgalomról árulkodtak. A beteljesüléskor pedig a legnagyobb gyönyört láttam a testükön. Amikor mindketten egyszerre kezdtek élvezni, annyira felizgultam a részemről még soha nem látott, szokatlan élménytől, hogy szétvetett lábakkal moccanás nélkül álltam, attól tartva, ha összezárom a combjaimat, már nem leszek képes úrrá lenni érzéseimen, elborít a kéj és exponálni fog a lábamköze. Amilyen tűzben voltak, azt hittem megállás nélkül folytatják tovább, de a föpapnö – pedig még nem szűnt meg kéjtől vonagló testének remegése – nagyon gyengéden eltolta öléből a gyönyört adó fejet, a combjait összezárva felemelkedett. Fátyolos hangon mondta:
– Papnő testvéreim! Ma kivételes nap van. Astarte istennő megelégszik azzal, ha csak egyszer keressük meg a vele való egyesülés boldogságát. Nem folytatjuk tovább, mint szokás – a végkimerülésig.
– Szükség lesz erönkre, hogy mint felavatott asszonyok is eleget tudjunk tenni a legszentebb és legboldogítóbb áldozati kötelességünknek. Leszálltak az emelvényről és mindannyian eltűntek a fürdő irányában.