A

k

alf

ín

alf

ai

vallat - Luis Figo

1. verik a katonák mikor beérek – kezeinél fellógatva gatyában szétszaggatott ing lila
2. áramozás katonákkal – katona veszi le a gatyát és az alsót – comb, bicepsz, mellkas, has, segg, de a pöcsét nem
3. – kiverni mindegyik előtt, majd , síkosítóval golyómasszázs – többnap – csapkodás, majd hereszorító(közben sokszor elájul... )
4. folytatná a hereszorítást, de bejön a főnök és érdekli a készletet – lefagyaszt, elköt, harapófogó, szögek-tűk-kampók és ezek hevítése, majd herékbe is
5. búcsúzó kalapács és ecet

A börtönök elég ijesztőek és visszataszítóak voltak, főleg a pince. Olyannyira, hogy ide még a katonák sem szívesen jöttek le; túl sok rab szenvedett itt, ahhoz, hogy bírják gyomorral. De ez így volt jó, én sem mentem fel a cellákhoz, és ők sem jöttek le a . Viszont most más parancsot kaptam; üzentek, hogy elkapták Figo-t, a portugál focistát, aki valamit bekavart a maffiával és nem beszél. Nem voltam túl jó passzban, sőt most, hogy ennyi katona és rab közé kellett mennem még jobban kikészültem.
Mikor felértem a cellába, már egy rakat katona volt ott, a legtöbb csak unalmában nézelődött. A fiú két kezénél fogva lógott a plafonról, a lábai lent voltak, de nem bírta tartani magát. volt az egész éjjen át tartó veréstől, ingjét szétszabdalták a katonák és verték. Barbár munka, talán még valamelyik csontja is eltörhetett. Viszont így koszosan is igen impozáns férfi volt kidolgozott, izmos felsőtesttel.
Mivel rám vártak, kerítettem magamnak egy széket, leültem, és közöltem, hogy mit fogunk vele csinálni. Néhány katona lement az elektromos berendezésért, addig egy másik az ébredező focistát készítette elő. Gonosz mosollyal az arcán odalépett Figohoz és kikapcsolta farmerén a gombot, lehúzta a sliccét, majd bokáig tolta a nadrágot. Ugyanezzel a lendülettel megfogta a szürke alsógatyát, és ezt is letolta. Ekkor viszont a mosoly eltűnt az arcáról, hisz megpillantotta a rab kiszabaduló hatalmas hímvesszőjét. Ritka volt, hogy európai fegyencet kellett vallatnom, de ezek az adottságok még nekem is szokatlanok voltak; de ahogy a körülöttem állók moraját hallottam, a féltékenység eluralkodott az őrökön. A vetkőztetést azonban a kikötözött fiú sem hagyta szó nélkül, és szemen köpte az előtte állót.
Ez viszont kihasználva a kiszolgáltatott helyzetét, idegtépő lassúsággal leguggolt a csupasz altesthez és mutatóujjával jelentőségteljesen megpöckölte a péniszt. A szívatásnak én vetettem véget, ugyanis megérkezett a várt . Az előbb szerepelt fenyítésért felelős katonának kiadtam a feladatot, én meg székemen ülve néztem és vártam. Az őr egy dobozból egy speciális zselét kent a rab két hónaljába, majd két kábelre csatlakoztatott csipeszt csatlakoztatott a hónaljszőrbe. Ez a krém nagyfokú vezető anyag, ami a szőrszálakon át is képes volt továbbítani az áramot. Evvel az anyaggal még bekente a mellbimbókat, a köldök alatti hasfalat, sőt még a focista seggét is. Csipeszek és tapadókorongok kerültek a fiú testére, majd egy övhöz hasonló fémes szíj, a combjára. Mikor végzett, a focistáról 9 db kábel lógott le, amik egy generátorba csatlakoztak. Úgy gondoltam, első körben elégedjünk meg ennyivel; hisz az őrök rögtön nekiestek volna a nemi szervének, akkor viszont elmarad az igazi fájdalom. A generátor külön körökbe kapcsolta a különböző testrészeket, így minden pillanatban más izomcsoportja rándult meg a kigyúrt focistának. Kis feszültségnél még csak erősen vette a levegőt, és csukott szemmel tűrte a fájdalmat, azonban vastag bicepsze majd szétszakadt, ahogy a göndör hónaljszőrében pattogtak a szikrák. A mellbimbónál felszisszent, és mellizmai remegtek az enyhe görcstől; ugyanez volt a hasfalánál is, valamint a farizma is minden impulzusnál megemelkedett. Az feszültség emelésével egyre jobban ordított; kérlelt minket, hogy hagyjuk abba, de nem tettem. Mikor a tekerő felénél jártunk, hirtelen elfordítottam, és a maximális helyzetbe kapcsoltam; teste ívben megfeszült a fájdalomtól, és láncaiba kapaszkodva enyhén megemelte magát a földtől. Az őrjöngő szenvedés közben egy érdekes dolgot vettem észre, mikor a seggére és combjára küldtem az áramot, heréi megemelkedtek és farka is megrándult a fájdalomtól. Minden porcikájában remegett; a szünetekben félve várta a folytatást, azonban egy idő után feladta, és elájult. Egy óra áramozást kibírt, gondoltam, ez egy kemény gyerek. Intettem, hogy szedjék le, és vigyék a kamrába.
Mikor leértem a pincébe Figot már egy székre kötözték, és épp felpofozták ájulatából. Most csak az alsógatyát adták rá, amíg kikérdezte a főnök. Engem nem érdekelt, hogy miért volt itt, a kérdéseket nem én tettem fel; én csak . Éppen ezért le is volt ragasztva a fiú szája; nem kellett, hogy fecsegjen. A szék, amire ültették, egy V ülőkéjű fa szék volt, ami gyakorlatilag csak a terpeszbe nyitott combjai és a segge alatt volt, így lábaköze kiszolgáltatott és hozzáférhető volt. Lábait 3-3 helyen leszíjazták, mellkasát is egy nagy szíj fogta a háttámlához, kezeit pedig a nyakánál egy-egy bilincsszerű vas tartotta. Odalépve a rémült fiúhoz, a háttámlát hátradöntöttem, hogy kb. 45fokban megdőljön, majd a vállára csúsztattam a kezem és megszólítottam: "Szervusz fiam.
Így foglak hívni, mert sokkal idősebb vagyok nálad, és mert én leszek az, aki minden apró félelmedet és titkodat kiderítem. " Ilyedt szemeit forgatta, de egy hümmögést sem hallatott. "Azt mondta a főnököm, hogy hazudtál neki, és nem mondtál el valamilyen kódot. Tudod, fiam, a hazugság bűn. Ezért meg foglak büntetni. " Miközben beszéltem a szék mellett álló asztalhoz mentem, és egy ollót vette el onnan. "Te nagyon erős férfi vagy, tudom. Talán hozzászokhattál, hogy mindenhol te vagy a legerősebb, most viszont ez mit sem számít. " Elindultam, kezemben az , és a tágra nyitott combjai közé ülte egy kis székre, ágyékához olyan közel, amilyen közel csak lehetett. "Lehetnél akár a férfiasság szimbóluma is" – folytattam monológomat, miközben az borostás arcát kezdtem babrálni – "Jóképű is vagy, meg még férfias is. " Az elkezdtem mellkasától a szőrcsík mentén lefelé haladni. "Szőrös vagy, nagyon szőrös. És ezt a sok szőrt ez táplálja" – ekkor az leértem ágyékához, és óvatosan bökdösni, nyomkodni kezdtem alsógatyája dudorát – "Férfiasságod fő jelképe itt van a lábaid között. " – Az a csípőjénél a pántot átvágva lefejtem fecskéjét, és kézbe veszem férfiasságát. "Ez a nagy pénisz, amivel nyilván sok nőt tettél már boldoggá, amit olyan nagy becsben tartasz, és amire oly sok férfi irigy. "
Eközben Figo persze már menekülni próbál, és teljes rettegésben tartom. Talán fél, hogy , vagy hogy levágok róla valamit? Az biztos, hogy elkezdett izzadni és vacog a félelemtől. Eddig ritkán volt dolgom körülmetéletlen rabokkal, de az biztos, hogy a fitymájuk fontos testrészük; így még nem akartam hátrahúzni, majd később. "Milyen puha, de mégis nagy ez a fütykös, és milyen dús ez a szőr itt körülötte" – mondom, miközben ujjaimmal a fasz helyett már a szőrt és a zacskót érintem – "És itt van a zacskód, benne a golyóid, amiből ez az egész szőrtenger ered. " Eközben már markolom a zacskóját, és ujjaimmal a golyóit forgatom, vizsgálom. Nincsenek nagy heréi, bár itt tényleg nem a mérete a lényeg. "Egészségesek a tökeid, fiam. Ruganyosak, de mégis feszesek. És televannak spermával; úgy tudom, idekerülésed előtt nem sokkal dugtad meg azt a táncos lányt, azonban még mindig van benned anyag bőven. " Abbahagyom a vizsgálódást, felállok és az asztalhoz lépek, és injekciós fecskendőt készítek.
"A büntetésed következik, fiam. Most meg fogod tapasztalni, hogy a heregolyóid nem csak arra való, hogy csődör legyél, hanem, hogy kordában tarthassanak velük. Ezek után sokkal jobban meg fogod becsülni, hogy ilyen kifejlett férfi vagy" Az injekcióval ezután a lábai közé ülök, és elmagyarázom neki, hogy amit most kap, az kiüríti a heréit, hogy utána dolgozhassak velük. Nem magyarázom túl a dolgot, hagyom, hogy maga értse meg. A tűt a zacskójába, a két golyó közé szúrom, és befecskendezem az anyagot, majd várom. Még nem ért semmit, de egy fél perc sem telik el, és pénisze elkezd megmerevedni, eddig a zacskóra lógott, most kúszik a szőrben, és dagadó feje felfelé halad. Az ijedtség úrrá lesz rajta, rángatózni próbál és szabadulni, dünnyög, de szólni a szájtapasztól nem tud. Eközben farka már beton szilárd, és szenved. Én tudom, hogy ez a szenvedés belül sokkal összetettebb; érzi, hogy dolgoznak a heréi, de fájnak is egyben. Keveredik a kéj és a kétség. Szemeit lecsukja, és úgy élvezi, ahogy hímvesszője is meg-megrándul, nagy patak elő-nedvet bocsájtva ki. Légzése egyre gyorsabb, látom rajta, hogy nincs messze az orgazmus. Mivel fitymája olyan hosszú, hogy alig húzódott csak vissza makkjáról, tudom, eljött az idő, hogy megkopasszuk. Aggodalma sokszorosára fokozódik, ahogy kemény farkát kézbe veszem, és csak szorítom. Szemeit újra lecsukja, és ez a jel: lassú mozdulattal felhúzom a bőrt, és mikor a fityma dagadt makkja pereme mögé bukik, kirobban belőle a fehér mag. Minden lövésnél nagyot nyög és telespricceli hasát és mellkasát.
Pár perc, míg csillapodik, és kérdőn néz rám, de nemsokára megadom a választ. A hőmérséklet szörnyen magas a kamrában, de ez most kedvez, laza herezacskója kitölti a markomat, benne ujjaim fogságában golyói. A fogás egyre erősebb, gyúrni kezdem a labdáit, mintha masszíroznám őket. Már érti, miért kellett az ejakuláció; heréi olyan érzékenyek, hogy alig bírja ki a gyúrást. Ahogy egyre erősebben fogom, úgy feszül meg minden izma. Menekülni próbál de nem tud. A masszírozást két kézzel folytatom, és tenyereimet összenyomva morzsolni kezdem őket. A reakciója egyértelmű: ilyen még soha nem élt át. Nem hitte eddig, hogy ez a két testrésze ilyen fájdalmat is hordoz magában. Két golyóit hüvelyk – és mutatóujjaim közé fogom, és préselem, olykor kicsúsznak, de újra és újra befogom őket. Figo szemeiből ömlik a könny, és rázkódik a fájdalomtól. "Látod fiam, ha hazudsz, akkor büntetést érdemelsz. " Taknya nyála összefolyik, ahogy a golyókat egymáshoz dörzsölöm, és markomban ropogtatom. Ez az 5 perc számára valószínűleg több órának tűnt, míg végül elájult. Hagytam aléltan, hadd pihenje ki. Alig telt el 10 perc, ébredezni kezdett; mikor felébredt, levettem róla a szájtapaszt.
Könyörögni kezdett, hogy engedjem el, és hogy ő tényleg nem tud semmit. "Fiam, nehogy azt hidd, hogy engem érdekel a te történeted. Addig foglak büntetni, ameddig úgy látom, hogy megérdemled. Hogy utána vallasz, vagy nem, az nem az én dolgom. " – szóltam hozzá, és leültem lábai közé – "Most pedig folytassuk. Kérlek ne óbégass, inkább szállj magadba, hogy többet nem fogsz hazudni... " Azzal belevágtam, és a válasz helyett csak a keserves ordítását hallottam. Van ebben az egész mogyorózásban valami megfogó, ahogy látom az erős és potens férfit, aki egy pillanat alatt padlóra küldene engem is, de az én kezemben van a legnagyobb fegyver ellenne, a saját teste egy kis része, két apró golyó, ami most gyakorlatilag őt jelképezi. Ha kedvem tartja addig játszhatok vele, ameddig csak akarok. Mikor ismét elájult, az alélt testével foglalkoztam tovább: kezemben a herék, ő már , egy-egy nyomás a golyón és már nem reagál. Egy erős spárgát veszek el, és úgy kötöm meg a herezacskóját, hogy a két golyót különválasztom, a golyóknak pedig nem hagyok mozgásteret a zacskóban. Ezután vesszőjét felcsapom, és a hasfalára szikszalagozom. Mikor felébred, kérdőn néz lefelé, de én válasz helyett nádpálcát veszek elő, és lesújtok, de csak egyet. Ez a fájdalom más volt, mint az előző. Itt bírta ordítás nélkül, a fájdalom hulláma nem rögtön érte el, hanem csak az ütés után. Látszott rajta, hogy a kis ütés fájdalma fokozódik benne. Elhaló hangon kérte, hogy hagyjam abba, de én nem feleltem. Lüktet az alteste és menekülni próbált, de nem tudott. Hiába minden ellenállás, nincs menekvés, majd kisvártatva jött az újabb ütés. Ekkor elordította magát. Látszott rajta, hogy retteg a pálcától. Jött a következő, majd a következő, és most gyorsítottam. Az ordítás folyamatos sikítássá vált, majd abbahagytam. A kötelet rajtahagytam a zacskóján és ismét leültem. Rákulcsoltam a markomat a két golyóra és teljes erőmből nyomkodni kezdtem. Úgy ordított, mint talán még soha. Lüktető megdagadt heréiről talán azt hitte, hogy nem élik túl; de én tudtam, hogy ennél még sokkal többet ki fog bírni. Mikor legközelebb elájult, azonnal fellocsoltam, és injekcióval ejakulációt idéztem elő. A kétszeresükre dagadt heréi nem voltak felkészülve erre a feladatra, és ez még tovább fokozta a szenvedését. 10 perc kellett neki, hogy elélvezzen, és egy kis mennyiség kispriccelése után azonnal elájult. Erre a napra befejeztem, és elküldettem az őrökkel a cellájába.
Másnap újra lehozták, mert ismét nem vallott...