Enema 4. rész

Lassan kanyarodtunk ki a főútra. Az este betakarta az utat, a falu fényei hívogatóan pislákoltak felénk. Zsolt a sebváltóról a combomra rakta a kezét. Jólesően melegített.

– Fázol? – kérdezte, mikor keze rásimult meztelen lábamra.

– Nem, miért?

– Hideg a lábad.

– Nem, nem az én lábam hideg, a Te kezed forró.

– Mert felizgattál – nevetett rám.

– Mivel? – néztem rá a legártatlanabb szememmel.

– Azzal, hogy vagy – hajolt hozzám, és csókolt arcon.

A falu közértje alaposan ellátott volt. Vettünk reggelire valót, meg pár tisztálkodó szert, aztán átmentünk a helybéli vendéglőbe. Zsolt egész idő alatt feltűnően illedelmesen viselkedett. Kicsit jobban megismerhettem. Elmesélte, hogy egyszer már volt nős. A feleségével fedezték fel az enema szexet, és évekig élvezték. Már épp gyereket szerettek volna, amikor az asszonyt baleset érte. Zsolt évekre magába zárkózott. Végül a bátyja, aki Ausztráliában él, jött haza, és rángatta ki ebből a lelkiállapotból. Zsolt újra keresgélni kezdett, legnagyobb örömömre.

– Akarsz moziba menni? – kérdezte végül.

– Nem igazán – mondtam – inkább melléd bújnék.

– Én is – nyúlt most először ismét a szoknyám alá az asztal alatt. Felkerekedtünk hát, és beültünk a kocsiba. Zsolt kikanyarodott a főútra ismét, de a másik irányba.

– Nem erre kell menni, hová viszel? – kérdeztem, amire a megszokott huncut mosoly volt a válasz, amitől ismét megborzongtam. Egy autóspihenőnél kanyarodott le. Csak egy kamion állt az egyik helyen. Leparkoltunk a WC közelében egy kiégett lámpa alatt, minél messzebb a kamiontól.

– Maradj – mondta egy puszi kíséretében kedvesem, és kiszállt a kocsiból. Kivett a csomagtartóból egy üveg hipót, és bement vele a WC – re. Pár perc múlva jött vissza.

– A második WC, h a bemész – mondta, aztán az ölébe vont.

– Itt akarsz beöntést adni? – kérdeztem hitetlenkedve, mire ő kinyitotta a kesztyűtartót, és kivett belőle öt zacskót, ami tele volt folyadékkal, és a végén ott díszelgett a végbélcső.

– Igen – csókolt meg, és elkezdte lehúzni rólam a bugyit. Éreztem, hogy szerszáma kőkeményen feszül a hasamnak. Mikor a tanga a kocsi padlóján landolt, Zsolt lehúzta rólam a pólómat, majd kibuggyantotta a melleimet a melltartóból, és csókolgatni kezdte. Nekifeszítettem a hátam a kormánynak, és kissé megemelkedtem, hogy kedvesem belém tudjon hatolni. Keze lesiklott ölemhez, és boldogan vehette tudomásul, hogy teljesen benedvesedtem. Hüvelyemhez igazított is magára vont. Mindkettőnk száját kéjes sóhaj hagyta el.

– Ne mozogj – zihált fülembe Zsolt, majd éreztem, hogy fenekembe nyomja az első zacskó tartalmát. Megemelte a derekam, és egyet lökött rajtam, aztán nyúlt a második zacskóért. Ahogy folyt belém a tartalma, éreztem, hogy szorulok rá. Zsolt közben nyakamat, melleimet csókolta. Lábaim köze, fenekem bizsergett bőre érintésétől. Mikor a padlón zörrent a második zacskó, megint megemelt, majd most már apró, szerelmes sóhaj hagyta el az ő száját is. Én már libabőrözve nyögdécseltem.

– Még egy zacsit elviselsz? – kérdezte, és beleharapott az államba.

– Azt hiszem, jöhet kettő is – kezdtem el mozogni. Zsolt pedig fenekembe tolta a következő kis csövet, és nyomni kezdte belém a langyos folyadékot. Most már minden egyes mozdulattal jobban és jobban éreztük egymást. Zsolt hátravetett fejjel, lihegve élvezte mozdulataimat. Egyszer csak megakadtam. Szemben a kamionos távcsővel figyelt minket.

– Kukkol a kamionos – lihegtem, miközben Zsolt az utolsó zacskó tartalmát kezdte el nyomni belém.

– Nagyon zavar? – nézett ki az ablakon kedvesem is.

– Nem – csodálkoztam el magam is, amin mondok. – Inkább izgat.

– Akkor folytatjuk? – nyomta meg ismét a zacskót Zsolt.

– Igen – kezdtem el ismét mozogni. – Legföljebb utólag beszedjük a belépőt.

Zsolt felnevetett, aztán átadta magát az élvezetnek. Legnagyobb örömömre kihúzta belőlem az utolsó beöntés csövét, és benyúlt a kesztyűtartóba, és elővette a vibrációs análizgatót, feltolta, és beindította. Hüvelyem azonnal rángatózni kezdett. Most már Zsolt is mozogni kezdett, hatalmasakat lökve rajtam. Hátam a kormánynak szorult, és meg megnyomta a dudát. Hamarosan sikítozni kezdtem, aztán hallottam, ahogy Zsolt is egyre nagyobbakat nyög, majd mikor a legjobb volt, elöntött belülről forró lávája. Egy pár percig lihegve ültem még benne, aztán rám jött a inger.

– Ki kell mennem – lihegtem, majd kikászálódtam kedvesem öléből, és berohantam a patyolat tisztára kimosott WC – re. Alaposan megtisztultam, majd a WC – vel szemben lévő szintén rendbe hozott mosdónál alaposan megmosakodtam, és kimentem. Zsolt a kocsi mellett állt. Egy hirtelen ötlet vezérlésével átmentem a kamionoshoz, és bekopogtam hozzá. Zsolt csodálkozva közeledett felénk.

A kamionos réveteg szemmel nézett rám, miután kinyitotta az ajtót.

– Tetszett a műsor? – kérdeztem tőle angolul, mire kacsa szája a füléig szaladt. – Akkor 150 euró.

Zsolt megállt két lépésre tőlünk és várta a fejleményeket. A kamionos képéről lefagyott a vigyor, aztán fölényeskedve megkérdezte:

– Annyival velem is megcsinálod?

– Nem, ha nem adsz legalább ennyit, felhívom a céget, akinek szállítasz, hogy parkolóban alszol, és lenyúlod a pénzt, amit szállásra kapsz.

A férfi arca megint megnyúlt. Zsolt megszólalt a hátam mögött:

– Na, mi lesz öregem?

A férfi a kesztyűtartójába nyúlt, elő vette a tárcáját, és 100 eurót nyomott a kinyújtott markomba.

– Több nincs, elköltöttem... lányokra.

– Máskor inkább szedj föl valakit, és ne kukkolj, azt olcsóbban megúszod – gyűrtem a pénzt a melltartómba, és ringó lépésekkel átlépdeltem a mi kocsinkhoz, mögöttem a félig hangosan kuncogó Zsolttal. A kocsiban aztán kitört belőlünk a nevetés.

– Nem hittem volna, hogy ki tudsz belőle szedni pénzt – törölgette a szemét kedvesem. – Egyre jobban tetszel.

A ház sötétbe burkolódzva várt minket. Zsolt felsietett a bejárati lépcsőn, és felkapcsolta a lámpát, aztán behordtuk a bevásárolt dolgokat. Kedvesem feltett vizet és kimentünk a mólóra. Lerúgtuk a cipőnket, leültünk a legfelső lépcsőre, és lábunkat a langyos vízbe lógattuk. Néztük a csillagokat, hallgattuk a békakuruttyolást, meg a tücsköket. Feltolultak bennem a másfél nap élményei, és csendesen kibuggyant belőlem:

– Szeretlek.

– Tessék? – kérdezett vissza hitetlenkedve Zsolt.

– Szeretlek! Koroknay Zsolt, szeretlek! Teljes testemmel, és lelkemmel.

Zsolt átölelt, és forrón megcsókolt.

– Kár, hogy most nem tudsz belém merülni – rebegtem.

– Dehogynem – súgta a számba Zsolt. – Sőt, a vízben szeretném veled csinálni.

Felálltam és ledobáltam magamról mindent. Melleim megcsillantak a holdfényben. Zsolt végigsimított belülről a combjaimon, majd belecsókolt a szemérmembe. Felnyögtem. Annyira kívántam, hogy pillanatonként fel tudtam izgulni tőle. Csodáltam szexuális éhségét, és teljesítő képességét és boldog voltam, hogy fel tudom izgatni én is újra és újra.

Zsolt is felállt, és levetkőzött. Csalódottan néztem máskor merev szerszámát, ami most csak fél állásban lógott.

– Várj – lépett oda hozzám, és könnyedén megcsókolt, aztán besietett a házba. Tudtam, éreztem, hogy tömlőkkel fog visszatérni. Ráerősítette őket a móló korlátjára, aztán lement pár lépcsőfokot, és beleült a finom vízbe. Megfogtam a beöntő csövet, és megemelkedő popsiába dugtam. Amíg folyt belé a víz, rábuktam falloszára a víz alatt, és szopni kezdtem. Időnként fel kellett jönnöm, hogy levegőt vegyek, de minden egyes levegő vétel után farka egyre keményebben fogadott. Aztán elfogyott a beöntés, és én ismét felnyársalhattam magamat. Zsolt felnyúlt a csőért, és belém dugta, én pedig ismét átélhettem a érzést. Megkapaszkodtam a korlát két végében, kicsit megemelkedtem, és hagytam, hogy Zsolt mozogjon. Hátamat, ölemet elöntötte a bizsergés.

– Még, még... most jó – sikoltoztam, Zsolt pedig egyre keményebb lett, aztán robbant. Nem csak én, a víz is tele lett ondójával. A békák elhallgattak kiáltásainktól, valahol egy vízi madár felrebbent, ahogy Zsolt is nagyokat hördült, aztán egymás karjába rogytunk, és szinte félálomban simogattuk egymást. Aztán ürítenünk kellett. Zsolt ölbe vett, és bevitt a vízbe. Lábammal átfontam derekát, és nyomni kezdtünk. Hallottam, hogy hol az én, hol az ő fenekéből spriccel a víz. Hihetetlenül bensőségesnek éreztem, hogy egymás előtt WC – zünk, bele a vízbe, a vizet. Zsolt már kiürült, de belőlem még jött pár csepp.

– Kész vagy? – kérdezte végül, én pedig le akartam állni a talajra, hogy kimenjünk, de kedvesem nem engedte. Úgy vitt ki, ölben, aztán beállt velem a zuhany alá, és forró vízzel letusoltunk. Hatalmas gonddal mosdatott meg mindenhol, aztán én következtem. Hátrahúzta szerszámán a bőrt, hogy ott is teljesen megtisztulhasson. Aztán ledörzsöltük egymást puha törölközőkkel, majd bebujtunk az ágyba. Zsolt megint a hátam mögé feküdt. Átölelt, egyik kezével ölembe nyúlt, a másikkal pedig fenekembe. Hihetetlen érzés volt.

– Jó így, Kicsim?

– Nagyon, nagyon – sóhajtottam, és nem értettem, hogy lehettem meg eddig ilyen élmények nélkül. Hallgattam a kinti neszeket. A békák és tücskök kórusát, és valami hihetetlen boldogság töltött el. Ugyan akkor féltem a másnapi elválástól.