A Rajztanárom

Az eset amelyet elmesélek 15 éves korom tájékán esett meg. Egy teljesen rendes napnak kezdődött a reggel, megérkeztem a suliba és els óra rajz lévén levonultunk a rajzterembe.
A bevezető és a háziellenőrzés után rátértünk az óra anyagára. Valamilyen grafikai módszerre. Engem nem nagyon érdekelt ez, inkább a szexen járt a fejem. Kitűnő alany volt érzékeim felcsigázására a rajztanárnő(nevezzük... Gyöngyinek mondjuk). 30as évei legelején járhat szép arcú és formás alkatú. Nem egy topmodell de én pont ezért találtam szépnek. Miközben a grafikai módszert vettük én őt néztem és álmodoztam. Néha magyarázott a mellettem lévő padban ülőknek ilyenkor szemügyre vettem seggét amit elég szívesen megnyaltam volna. Óra közpe tájékán elkezdtük használni is ezt a technikát és aki kész volt mehetett, így egyre kevesebben voltunk. Mivel mindenkinek kötelező volt legalább egy képet beadni én is sorba álltam, és közben végig Gyöngyin függött a szemem, főleg azért mert levette kardigánját és csak egy elég szoros kissé dekoltázsos póló maradt rajta. Többiek nem nagyon figyeltek erre, ők inkább végeztek és húztak el. Én próbáltam minél többet kivenni a formáiból inkább. Mikor már csak 3man maradtunk ő fogta meg a hengert amivel a festéket szét kell oszlatni. El is kezdte szétoszlatni a festéket. Én viszont egyből merevedést kaptam mert ehhez a művelethez le kellett hajolnia, így az én látószögemből kíváló belátást biztosítva melleire. Én nem is a munkámra figyeltem természetesen hanem a melleire. Szép átlagosnál kicsit nagyobb formás mellei voltak amik azért nem olyan feszesen álltak mint az erotikusfotókon a modelleknek hanem természetesen állt. Pont ez volt az ami felizgított. Igazán az egész mellét láthattam, többször még a mellbimbóját is nem lévén rajta melltartó. Jó két három percig tette ezt majd felnézett és észrevéve tekintetem hovairányultságát gyorsan abbahagyta és rámnézett. Ennyivel egyenlőre megúsztam. A képemet alig bírtam befejezni végig a csöcse járt az eszemben. Eztán elmentem látva már nem fogok látni több ilyet. Egész nap ez járt fejemben, így nem is csoda hogy észrevettem hogy be se adtam a képem. Na gondoltam akkor most még elmegyek leadni a képet aztán irány haza.