Fogadásból 8. rész

Négy héttel később...

Újabb csodálatos reggel egy újabb csodálatos éjszaka után. Lassan egyre kevésbé titkolták, hogy szeretőkké váltak, délután együtt indultak haza, reggel együtt érkeztek. Jodie érezhetően ridegebben bánt Laurával, felháborítónak tartotta a gondolatot, hogy az ő mélyen tisztelt, elegáns és talpig úriember főnöke, egy gyakorlatos lánnyal hentereg az irodájában. Bár azt el kellett ismernie, hogy a lány jelenléte óriási változásokat hozott a főnöke életébe. Az elmúlt négy hét alatt a férfi kivirult, minden nap mosolyogva végezte munkáját, ha csak tehette, apró kis ajándékokkal lepte meg titkárnőjét, kijött a kis irodába, féloldalasan leült az íróasztal sarkára és kedélyesen elbeszélgetett vele. Igaz, hogy közben szemérmetlenül bámulta Laurát, de egy cseppet sem éreztette Jodie-val, hogy kevesebbre tartaná őt, mint azelőtt, így a titkárnő lassan beletörődött a viszonyukba, és próbált kedvesebb lenni a lánnyal. Szerette a főnökét, és látta, hogy Laura nagyon jót tesz Ethan-nek, így megpróbálta elfogadni kapcsolatuk tényét.

Laura és Ethan minden alkalmat kihasználtak, hogy együtt lehessenek. Apró kis légyottjaik áldozatául esett már az iroda, a fénymásoló szoba, nem egy alkalommal "beragadtak" a liftbe, amikor nem bírtak vágyukkal. Minden éjszakát együtt töltöttek és nem tudtak betelni egymással. Kísérletező kedvük mit sem csökkent az eltelt idő alatt, minél jobban megismerték egymást, annál többet kívántak a másikból, viszont ki nem mondott egyezségük szerint nem foglalkoztak a gyorsan múló idővel, kényesen kerülték a hamarosan bekövetkező utazás témáját. Csak a mának éltek, élvezték, hogy együtt lehetnek.

Laura szerelme kiteljesedett, minden egyes szeretkezésük alkalmával, szívének újabb kis darabkáját hódította meg a férfi. Egyre nehezebb volt tartania magát ahhoz, hogy ne fedje fel érzelmeit Ethan előtt. Néha már a nyelve hegyén volt, hogy kimondja: szeretlek, de valami mindig visszatartotta. Ha biztos lett volna abban, hogy a férfi nem utasítja el, nem habozott volna tovább. De sosem beszéltek érzelmekről, Laura pedig kénytelen volt beletörődni a megváltoztathatatlanba: ha letelik a hátralévő idő, ő elutazik, és végleg búcsút mondanak egymásnak.