Házibulin

Olyan unalmas szűrkén teltek a napok, egyik a másik után, hogy kapva kaptunk rajta, amikor egyik ismerősünk szülinapi bulira hívott bennünket. Már a hét elejétől kezdve lehetett izgulni kicsit, hogy most végre kimozdulunk otthonról, csinosan fel lehet öltözni, beszélgetni, talán táncolni is. Én reméltem, hogy táncolni is, mert a nőknek elsősorban ettől buli egy buli – a férfiaknak meg jobban attól, hogy akkor most jót isznak, más férfiakkal kibeszélik a focit meg a nőket.

Megérkeztünk, a házigazdán kívül nem is ismertünk mást. A félhomályos szobában zene volt, a konyhában gyűltek az urak, és alig – alig mutattak kedvet egy kis csípőriszáláshoz. Untam az egészet, épp azon spekuláltam, hogy haza kéne menni, amikor felkért egy pofa. Fiatal korában szebb napokat láthatott, még a lábaiban benne volt az akkori idők rock & roll bulijainak filingje. Átkapta a derekamat és kicsi, de magabiztos mozdulatokkal vezetve belevitt engem a jó hangulatba. Érezte rajtam, hogy kedvemre van, ahogyan hozzám nyúl, ahogy eltol, majd visszahúz. Minden visszahúzásnál úgy fordított, hogy összekoccanjon a testünk, s kicsit még megtartva úgy, összesimulva ölelt magához. A hátamra tette a tenyerét és mellemhez nyomta a mellkasát. A lassú ütemű zenénél állandósult ez a testhelyzet, azonban már nem csak a mellkasát szorította hozzám, hanem a csípőjét is. Arcát a nyakamba fúrta, minden lélegzetvételével csiklandozva. Fülemhez hajolt és apró bókokat suttogott, csak olyan egyszerűeket, hogy baromi jó táncolni velem, meg hogy milyen jó átfogni engem, ilyeneket. Hízelgett nekem, amiket hallottam. Egyre inkább éreztem, hogy ez már nem csak egy tánc, hanem a pasi teljesen gerjed rám. Nem lehetett nem észrevenni, hiszen a hasamnak nekinyomta kemény dákóját, és olykor megragadta két kézzel a csípőmet, keményen megtartotta, és egyértelműen hozzám dörzsölte magát. A dolog engem is izgatott, legyezte a hiuságomat, hogy ebből a hapsiból ilyen hatást váltok ki. Egy nőnek mindig szüksége van a visszajelzésre – főleg ha pozitív visszajelzésről van szó. És ha egy férfi így reagál rám, akkor az azért pozitív visszajelzés. Alighanem elvárta volna tőlem is, hogy hasonlóképpen válaszoljak az ő ajzott állapotára. Valóban izgatott voltam magam is, hisz nagyon tetszett a helyzet, de valami még mindenképpen hiányzott ahhoz, hogy befogadóbbá váljak az ilyesféle törekvésekre.

Egyszer csak ellépett, hogy kimenjen a konyhába egy kis borért. Ezenközben a konyhából – elunva a világmegváltó vitákat – bejött a férjem, hozzám lépett, hogy táncoljunk. Egészen elképedt, hogy milyen hevesen hozzátapadtam. Körülöleltem a nyakát, magamhoz húztam a fejét, a sötétben úgy kerestem az ajkait, mint aki nagyon szomjas. Ölelkezés közben odasodródtunk az ablak elé, betoltam a függöny mögé. Az együttes évek rutinja mindjárt tudatta vele, hogy mit kell tennie, máris belenyúlt a blúzom alá, kiszabadítva a mellemet, ráhajolt és csókolta, szopogatta, simogatta a merev bimbókat. Ez volt minden további folytatás kulcsa. Olyan forró volt a fülem, úgy dobogott benne a vér, hogy már egyáltalán nem hallottam a zenét, csak a sürgető késztetés volt jelen, hogy minél közelebb érezzem a kezét, a nyelvét, amit csak lehet. Nekinyomott a falnak, és másik kezével a combomat simogatta, a szoknyám alá kapott, és céltudatosan nyomult a bugyim felé, a lüktető, forró puncimat keresve. Magam is azon voltam, hogy rábukkanjon hamar, némi kis terpesz után "bekaptam" a kutakodót. Az első szondázásra is, amilyen nedveket tapasztalt, nem hagyott semmi kétséget affelöl, hogy mit várok tőle. Éppen csak megnyitotta a nadrágját a farka előugrott onnan, mint a dobozból a rugós bohóc, tüzelésre készen imbolygatta a fejét, amint tájékozódott. Sok nézelődésre nem volt lehetősége, máris beszaladt a forró katlanba, hogy ott aztán kiélvezze –, vagy inkább hogy én kiélvezzem a helyzetét. A hátamat nekivetettem a falnak, ő fogta a derekamat, és tövig hatolt. Ajkát a számra tapasztotta, hogy lökései során felszakadó apró sikkantásaim ne keltsenek feltűnést a táncolók között. A gyors és heves kielégülés után úgy elgyengültek a lábaim, alig tudtam állva tartani magam, ő karolt át szilárdan fogva, hozzábújtam míg megpihentem. Ruharendezgetés után visszatáncoltunk a szobába, mintha mi sem történt volna, majd kértem őt, hozzon innom, szomjas vagyok. Kiment a konyhába a poharakért.

Előző táncosom elkerekedett szemmel meredt rám, kérdően bökött a mellkasára. Mit mondhattam volna neki? Ő az este vesztese.

– Öregem, másnak kapartad ki a gesztenyét.