Otthon, veled...

Végre egyedül vagyok itthon. Anyu tíz perce ment el, de rajtam már nincs ruha. Megcélzom a fürdőszobát, tegnap este elfelejtettem borotválkozni. Húsz perc alatt végzek, 9. 20 van. Te tízre jössz. Kiválasztom mit vegyek föl. Végül is teljesen mindegy, mi mellett döntök, úgyis hamar le fog kerülni rólam. Sminkeléssel több időt töltök, bár lehet hiába, mert el fog kenődni. Nem érdekel, hogy szerinted jól nézek ki smink nélkül. Én úgy meztelennek érzem magam. Gyorsan rendet rakok a szobámba (megigazítom az ágyam, eltüntetem a szemetet és az asztalról az oda nem illő holmikat a szekrénybe dobom).

Csöngetsz. Rohanok ajtót nyitni, de mielőtt megtenném még belepillantok a tükörbe. Elégedett vagyok a látvánnyal, kinyitom az ajtót. Amikor megpillantalak, rögtön a nyakadba ugrom, és egy puszit nyomok a szádra. "Szia, Cica! " köszönsz. Magammal húzlak be az ajtón, te megállsz és lerúgod a cipődet. Én nem bírok magammal. Túl régen láttalak, és túlságosan kívánlak. Megcsókollak. Percekig ott állunk, ajkaink összeforrva.

Kezem nyakadon húzom végig, majd egyre lejjebb, válladon és mellkasodon. Hasadon megállok és becsúsztatom kezem a pólód alá. Te sem vagy rest, elválsz a számtól, nyakamat kezded el csókolgatni. Beleremegek, amikor megnyalod a fülemet. Újra megcsókollak, közben betántorgunk a szobámba. Leveszed a pólómat, és fél kézzel kikapcsolod a melltartóm. Én az övedet próbálom kikapcsolni, de elveszed a kezem. Ráfektetsz az ágyra, majd egy pillanatra otthagysz. Kinyitod a szekrényt, és kiveszel belőle egy kötelet. Rögtön tudom, mi következik, fölemelem kezeimet, és hagyom, hogy megkötözz. Teljesen kiszolgáltatottan fekszem előtted. Kikapcsolod az övemet, én pedig megemelem a csípőm, hogy könnyebben lehúzhasd rólam a nadrágom és nedvemtől csöpögő bugyim. Majd egy fekete kendővel bekötöd a szemem.

Finoman megcsókolsz, ajkad épp hogy csak érinti enyémet. Érzem, ahogy ujjaid végighúzod rajtam, nyakamtól egészen a szeméremdombomig. Amikor a hasamhoz érsz, megremegek.