Mennyország

Végre kész! Minden pont olyan, mint szeretném. Csak álltam a tükör előtt és néztem benne magam. A hajam, ruhám, gallérom, mindenem. Borotvált arc, apró körszakáll, finom illatos after shave, fekete öltöny, ing, vörös nyakkendő, és a kedvenc parfümöm. Igen, ez vagyok én, ha nem tetszem neki, akkor nem is érdemlem meg. Lementem az előszobába, felhúztam a cipőmet, magamra vettem a kabátomat, belenéztem még egyszer utoljára a tükörbe. El ne szúrd! Mindent csak finoman és tökéletesen! – mondtam magamnak. Kivettem a vázából azt a szép szál vörös rózsát, amit már előtte odakészítettem. Eltettem a belső zsebembe, és kiléptem az ajtón. Hideg decemberi este volt, óriási pelyhekben hullott a hó, és egy kicsit fújt is a szél. Elindultam a találkahelyünk felé, egy központi helyen levő téren beszéltük meg, hadd legyek büszke rá kivel látnak. Kicsivel előtte odaértem, hiszen sosem kések, pláne ilyen fontos alkalomkor.

Ahogy álltam és vártam a hóesésben egyszercsak megláttam egy felém közelítő tüneményt a sötétségben. Ez ő lesz! Odaléptem hozzá, köszöntöttük egymást egy öleléssel, hisz már közelebbről ismertük egymást. Miközben átfont a karjaival, sokkal melegebbnek éreztem ezt a téli napot, de mint sok minden más, ez is múlandó. Utunkat vettük a kiszemelt étterem felé, ami egy igen igényes, előkelő étterem volt. Érdemes ilyen fontos dolgokért nagy áldozatot hozni, mindig is ezt mondtam. Beléptünk az ajtón, odavezettem a kevésbé zsúfolt helyen lévő asztalunkhoz. A gyertya égett az asztal közepén, ahogy kértem a pincértől.

Lesegítettem a lányról a kabátját, felakasztottam, betoltam alá a széket, ahogy tőlem megszokott volt. Éreztem a fenséges illatát, mindig ezt használja. Armani Code? – kérdeztem. Igen! Honnan tudod? Csak egy mosollyal és egy sokatmondó pillantással feleltem. Közben beletettem az üres vázába a vörös rózsát. Reméltem nem veszi közhelynek, hiszen nekem tényleg ez a kedvencem. Belekezdtünk a beszélgetésbe, minden lényeges témáról szót ejtettünk. Néha – néha egy – egy bókkal, viccesebb szóval mosolyt csaltam az arcára, ezek közül az egyik után meg is jegyeztem, hogy mosolyoghatna többször is, hiszen olyan mesésen teszi ezt. Arca picit elpirult, s gyönyörű barna szemeivel csábítóan rám nézett, amitől mintha gyújtottak volna a szívemben.