Diákviszony

Ifjúkoromban valahogy számomra is hihetetlennek tűnt az, amikor hallottam különféle érdekes-kitalált és megtörtént történeteket tanárnő-diák között. Egészen addig míg... középiskolai osztályom egy nagyon jó közösség volt. Sokat szórakoztunk közösen, buliztunk. Reál osztály lévén, az osztály kisebbségét a gyengébbik nem alkotta. Mi fiúk egy valamiben hasonlítottunk: Mindannyiunknak tetszett a magyartanárnő, Zsófi.
– Micsoda nő, de bevágnám neki, volt az osztálytársaim kedvenc szavajárása. Mindig is szerettem beszélgetni vele, titkon azt remélve, hogy talán lehet valami közöm hozzá. Nem volt az a kifejezett szépség, talán egy leheletnyivel teltebb csípővel rendelkezett, de megvolt benne a nőiesség varázsa, az a fajta nőstény amelyik nem szándékosan de vonzza a férfiakat a kisugárzásával. Nem volt magas, de élénk barna szemmel, és igézően sugárzó mosollyal rendelkezett.

A bankettre magamban érkeztem. Nem hoztam barátnőt. Akkor szakítottam a régivel, és valahogy nem volt kedvem felcsípni egy újat. Pedig nem lett volna nehéz, mert habár nem vagyok egy férfiszépség, de a tenisznek köszönhetően eléggé kisportolt vagyok és dumálni is tudok ha szükség van rá. És ennyi elég is. De Zsófihoz valahogy másképp viszonyultam. Egyszerűen nem mertem közeledni hozzá, hiszen elsősorban ő a szememben tanárnő volt. Emlékszem csak egy kis a véremben mertem felkérni.
– Szabad egy táncra? – kérdeztem és ő mosolygóan bólintva mondott igent. Lassúztunk, egy kissé merev távolságtartással, aminek akkor örültem is mert féltem, hogy megérzi így ágaskodó férfiasságom, amely csodálattal adózott, elegáns estélyi ruhájának, mély dekoltázsának. Gyors számra váltva elkezdtem táncolni vele.
– Hú de megtáncoltatsz – mondta csillogó szemekkel. Nekem ennyi se kellett több. A következő lassúnál újból
felkértem és elkezdtem próbálkozni. Elkezdtem alig érezhetően simogatni a hátát, a látszatra véletlenül belelehelni a nyakába! Éreztem, hogy megborzong. Behúzva egy sötét sarokba, elkezdtem csókolni a nyakát felfedezve minden apró részletét, sebét, hajlatát! Engedte!

Kivittem a kertbe, hosszasan csókolózva megpróbáltam levenni a melltartóját.