Hétfő éjszaka
Rettentően egyedül érzem magam, senki sincs velem, aki megölelne, akihez odabújhatnék, aki letörölné könnyeimet. Mellettem vagy, de nem érinthetlek meg, csendben nézem, mit írsz nekem, vigasztalsz hasztalanul, végtelenül kedvesen, de ez csak olaj a tűzre. Távol vagy, annyira, de annyira távol. A percek rohannak, a nagy, kerek Hold feljön, követik a vidám csillagok, hogy bevilágítsák a sötét, szörnyekkel teli éjszakát, megmutassák az utat a bolyongó vándorlelkeknek és meglessék a Balaton partján andalgó fiatal pár első szerelmes, félénk csókját. Fényük átszalad az ablakon, huncutul az ágyamra lopakodik, hogy ezüsttakaróval borítsa be. Fáradt vagy már, fájó szívvel aludni küldelek, hogy holnap frissen ébredj, remélve, hogy mikor kinyitod a szemed, az első gondolatod én leszek, és talán még írsz is nekem a nap folyamán. Boldogan fogod mesélni, hogy velem álmodtál, ott voltam a karjaid között, és szomorúan folytatod, bizony eltűntem a nap első sugarával együtt, szertefoszlott az édes látomás.
Kikapcsolom a gépet. Felkapom a kék nyuszis törölközőmet, átvánszorgok a fürdőbe, lomha csoszogásom ezernyi darabra töri a csendet. A tükörbe pillantva nézem a lányt, úgy nézem, mint akit még sosem láttam. Bámulom a két vörösre sírt szemét, a könnycsepp útját, ami fényes csíkot hagyva maga után lecsorog a kedves arcon. Hogy történhetett mindez? Ez nem én vagyok, de akkor én hol vagyok? Meg akarom találni magam, az őszinte mosolyomat, az életörömömet és azt a rengeteg szeretetet, ami a szívemben rejtőzik.
Lassan vetkőzni kezdek, a ruháim halk suhanással érnek földet, megbabonázva figyelem a tükröt. Kritikusan szemmel figyelem a testem minden porcikáját, majd beletörődött sóhajjal állapítom meg, bizony az 54 kg-m ellenére még mindig van mit fogni rajtam. Össze fogom vállamra omló sötétbarna hajam egy apró zöld hajgumival, de nem veszem el a kezem, a nyakamra csúsztatom, élvezem hűvös érintését, engedem, hogy onnan a vállamra vándoroljon, végigsimítsa a mellem kellemesen gömbölyded ívét, hogy végül a hasamon át megkeresse a sötét, szépen kidolgozott csíkot, ami mutatja az utat a gyönyörök kertjébe.
Kikapcsolom a gépet. Felkapom a kék nyuszis törölközőmet, átvánszorgok a fürdőbe, lomha csoszogásom ezernyi darabra töri a csendet. A tükörbe pillantva nézem a lányt, úgy nézem, mint akit még sosem láttam. Bámulom a két vörösre sírt szemét, a könnycsepp útját, ami fényes csíkot hagyva maga után lecsorog a kedves arcon. Hogy történhetett mindez? Ez nem én vagyok, de akkor én hol vagyok? Meg akarom találni magam, az őszinte mosolyomat, az életörömömet és azt a rengeteg szeretetet, ami a szívemben rejtőzik.
Lassan vetkőzni kezdek, a ruháim halk suhanással érnek földet, megbabonázva figyelem a tükröt. Kritikusan szemmel figyelem a testem minden porcikáját, majd beletörődött sóhajjal állapítom meg, bizony az 54 kg-m ellenére még mindig van mit fogni rajtam. Össze fogom vállamra omló sötétbarna hajam egy apró zöld hajgumival, de nem veszem el a kezem, a nyakamra csúsztatom, élvezem hűvös érintését, engedem, hogy onnan a vállamra vándoroljon, végigsimítsa a mellem kellemesen gömbölyded ívét, hogy végül a hasamon át megkeresse a sötét, szépen kidolgozott csíkot, ami mutatja az utat a gyönyörök kertjébe.
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes, 3 oldalas történet? És a több, mint tízezer másik?
VIP-tagsági váltásához válassz az alábbi csomagok közül!
Próbaidős
40 nap
960 Ft
Ezt választom!
telefonhívással
Kezdő
120 nap
2000 Ft
*/5.2€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
1 hónap
1 hónap
Haladó
180 nap
2760 Ft
*/7.2€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
2 hónap
2 hónap
A legjobb ár/érték arány!
Profi
365 nap
5380 Ft
*/14€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
4+ hónap
4+ hónap
* 384 EUR/HUF árfolyammal számolva
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
é
én55
2023. október 10. 11:51
#4
Nem rossz, de azért egy férfival más.
1
A
Andreas6
2020. április 26. 07:29
#3
Tényleg nem rossz, csak nem izgatnak a maszti leírások.
1
a
A57L
2014. április 5. 07:44
#2
Nem rossz írás.
1
T
Törté-Net
2008. május 11. 00:00
#1
Mi a véleményed a történetről?
1