Prózai limerik

Péter, egy teljesen átlagos autószerelő, a német sportkocsik avatott szakértője, nem igazán számított arra a sok jóra, ami azután érte, hogy belépett a szobába. Péter középtermetű, csínosnak nem igazán mondható srác volt; szívesen viselt farmernadrágot, szerette a hangos rockzenét és szőke lányokat.
Azt képzelte – minden autószerelő azt képzeli – hogy a szőke lányok odáig és vissza vannak a BMW-ékért. A hosszú évek és a tapasztalt nyílván megtanítja majd Pétert ennek az ellenkezőjéről, azonban Péter még csak 25 éves volt.

Tehát, Péter, az autószerelő, belépett a szobába. Kis helyiség volt: déli fekvésű, a nap rásütött a szoba közepén elhelyezkedő kanapéra. A kanapén ott ült a meglepetés, amire az imént céloztunk: egy gyönyörű, szőke lány formájában. Pont olyan volt ez a lány, mint akinek lelkesednie kéne a sportos német autókért: vállig érő, szőke haja volt, természetesen kék szeme, és nem viselt melltartót szűk, világoskék blúza alatt.

Péter némileg meglepődve konstatálta a lányt a szobában. Nem telt bele pár másodperc, mígnem a leányzó levetette szűk, világoskék blúzát, kedvesen ráterítette a szék karfájára, és olyan tartásban ült, mint egy fényképezkedésre váró modell. Péternek rögtön ágaskodni kezdett a hímvesszője.

A döbbenettől nem mert beljebb lépni, de lány kedvesen biccentett neki, hogy üljön le mellé.

Persze nem telt bele sok idő, és őrülten szeretkezni kezdtek. Az aktus a következőképpen zajlott le:

Péter leült a félmeztelen lány mellé, és átkarolta a vállát. A lány a félszeg gesztusra csókokkal válaszolt: lerohanta srácot, és a nyakát, a vállát csókolta, és nem telt bele sok idő, míg le nem tépte a pólóját, a nadrágját. Szerencséje volt, mert Péter nemrég zuhanyozott, így nem érte kellemetlen meglepetés, amikor a srác farkát csókolgatta. Nem esett neki, mint a pornófilmekben szokás; inkább kedves, elterelő puszikat adott rá.

Péter egy idő után magához tért a döbbenettől. Átkarolta a lányt, és leteperte az ágyra.