Ezernégyszázkilencvennyolc

"Nem akarja hallani igaz? " – kérdeztem és vehemens mozdulattal az ölébe vetettem magam.

"Nem akarja hallani, hogyan történt az utolsó, hm? Mert az a maga kudarca lenne. Hogy nem tud engem kezelni. " – mulatságos volt a szürke szemek zavarodottságának szemüvegén szemlélni, hogy mennyire nem is tudja, hogy kinél van a kontroll.

"Vallja be doki, hogy csak azért invitál engem mindig újabb kezelésekre, mert látni akar " – sziszegtem az arcába, ő pedig hatalmas energiával felpattant és lelökött magáról.
Elég nagyot koppantam a padlón, de élveztem, hogy végre kihozhatom abból a hülye és öntelt békességéből.

"Nevi, maga beteg. Maga is tudja, hogy az. A betegsége miatt kérem, hogy látogasson" – mondta, de én mégis úgy gondolom, hogy ez nem teljesen igaz.
Felkeltem a padlóról, leporolgattam a szoknyámat és pofátlanul az intim szférájába lépve megmarkoltam a csomagját. "Szóval nem akarja hallani? "
Hátrébb lépett, és lesöpörte a nadrágjáról a kezem. Visszaült a foteljába és miután sikerül visszanyernie hevenyészett önbizalmát, rám pillantott: "Meghallgatom, de mint orvos, hogy tudjam kezelni" – pff, na persze, te kéjenc seggfej. Hát legyen. Leültem vele szemben az asztalkára, aminek sarka korábbi zuhanásom során felsértette a jobb karomat, és belekezdtem immáron 1495. 6. és 7. hódításom történetébe:

"Elmentem egy ilyen klubba, tudja. Ahová kettyinteni járnak az emberek. Hogy korábban nem fedeztem fel, hogy ilyen is van, azt nem tudom, hogy történhetett, mindenesetre kifejezetten jól esett. " – láttam az arcán, hogy megrökönyödik. Eleinte azt gondolta, hogy elárasztással, mint direkt és általában – általában... – hatásos módszerrel csökkenteni tudja a szexuális étvágyamat. Adott egy hetet, és kért, hogy ne türtőztessem magam. Nem mintha amúgy tettem volna, de azon az egy héten legalább betegségem és persze gyógyulásom tudatában vagy 40 férfit tettem magamévá. Mikor mindezt elmeséltem neki, ő arra számított, hogy ezzel vége is, és benyújthatja a számlát. Tekintve, hogy előtte való nappal és éjjelen igazán sikerült elfáradnom, valószínűleg abból vonta le ama téves következtetést, hogy besokalltam. De nem ám. Nem bizony.
Szóval az elárasztás nem sikerült, jött az analízis, miszerint apám szexuálisan , és ez mindenképpen kihat a felnőttkori nemi életemre.