Költözködés után

A költözködés mindenki idegeit próbára tette. A gyerekek nem találják a helyüket, hiányzanak a régi pajtások. Egész hétvégén csak lábatlankodtak. Végre hétfő, irány az óvoda, iskola. Végre egyedül maradhat, szabadságot vett ki, rendbe kell szedni a lakást, a szállítók jó nagy rumlit hagytak. Az idő odakint gyönyörű, szikrázó napsütés. Ilyenkor érzi igazán jól magát. Energiával teli kezd neki a nappalinak. Először a ruhás szekrénybe pakol mindent a helyére. Mire végez, már fél tizenegy és még hátra van a könyves polc. Egy órára ragyog a szoba, minden a helyén, épp időben, mert már nagyon megéhezett. Egy gyors ebéd helyettesítő szendviccsel ezt is megoldja. A nap most mutatja csak igazán az erejét, harminc fok van árnyékban. Piszkosnak és izzadtnak érzi magát, úgy dönt, vesz egy frissítő zuhanyt. Ledobálja ruháit és irány a tuskabin.

A finoman permetező víz áldásként hull gyönyörű asszonyi testére. A szivacsra pici tusfürdőt rak, azzal dörzsöli át magát. Először a nyakát, majd a vállait. Jó érzés tölti el. Szereti, ha a nyakát simogatják, csókolgatják. Bár már jó ideje erre nem volt precedens. Talán ez is közrejátszott, hogy elköltözött. Kihűlt a hitvesi ágy – szokták mondani. Na de Ő még túl fiatal ahhoz, hogy egy kihűlt kapcsolatban éljen. Alig múlt harmincnégy. Igaz, hogy kinézete alapján harmincnak sem mondanák. A szivacs közben csak köröz, köröz. Egyre lejjebb a testén. A melleit is alaposan megdörzsöli. Köröket ír le szép telt keblein, amiken látszik az anyaság, de mit sem veszítettek vonzásukból.

Sőt! Talán így még vonzóbbak, mint lánykorában, amikor égnek meredező bimbói minden férfi szempárt magukra vonzottak. A fürdőhab lágyan beborítja gömbjeit, csak a szabályos bimbók kandikálnak ki kacérul. Egyre keményednek, ahogy újra és újra simítja a szivaccsal. Valami bizsergető érzés indul el a tarkójánál, valami nem engedi, hogy a kezei tovább menjenek a tisztálkodással. Agyán végigfut a gondolat, mikor is volt utoljára, hogy neki is jutott az orgazmus gyönyöreiből? Már a napra sem emlékszik. Igaz ugyan, hogy időnként örömet szerzett magának, amikor már mindenki elcsendesedett körülötte, de az mégsem az igazi. Nem tudja magát átadni az élvezeteknek úgy, hogy figyelni kell a neszeket, nehogy valaki megzavarja.